A betegség komplex kezelése megköveteli a páciens életmódváltását és pszichés támogatását, emellett fókuszba helyezi a hatékony fájdalomcsillapítást, a kieső exokrin és endokrin funkciók pótlását, valamint a szövődmények kezelését.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.
Magyarország kiemelkedő adottságai és tradíciói révén a hazai balneológia a világ élvonalába tartozik, így a módszer szélesebb körű preventív alkalmazása nemzetgazdasági szinten is jelentős megtakarítást eredményezhet.
Az agy, az agyhártyák és a gerincvelő fertőzései gyors állapotromláshoz, maradandó neurológiai károsodáshoz vagy akár halálhoz vezethetnek, ezért a gyors felismerés és az időben megkezdett kezelés alapvető jelentőségű.
Hogyan alakítja át a precíziós medicina az onkológiai és diabetológiai betegellátást? Milyen szerepe lesz a mesterséges intelligenciának a terápiás döntéshozatalban? Miként befolyásolja a bélmikrobiom és a metabolizmus a daganatok kialakulását, progresszióját és kezelését? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a szakma vezető hazai és nemzetközi szakértői a III. Magyar Onkometabolikus és Onko-Diabetológiai Továbbképzésen és Konferencián, amelyet 2026. október 8–11. között rendeznek meg Gyulán.
Az ILD-k korszerű diagnosztikai algoritmusában a nagy felbontású mellkasi CT-nek központi szerepe van, emellett elengedhetetlen a komorbiditások aktív keresése és kezelése. Az optimális ellátás az ILD-specifikus terápia és a társbetegségek együttes, személyre szabott menedzsmentjével érhető el.
A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.