A Cell folyóiratban megjelent eredmények új terápiás megközelítések előtt nyithatnak utat, beleértve az autoimmun betegségek kezelésében bevált módszereket, valamint olyan diagnosztikai eljárásokat, amelyek segíthetnek azonosítani, kik profitálhatnak leginkább e kezelésekből.
Holnap! – ezt írta a Halál az öregasszony házának szemöldökfájára, amikor amaz addig rimánkodott neki, hogy ne vigye még magával. Másnap aztán jött is megint a Halál, de az öregasszony csak rámutatott a feliratra: holnap. És a Halál jött rendre, majd továbbállt bosszankodva. Pont úgy maradt hoppon, mint lapunk olvasói, akik azt hallották a telefonban, amikor időpontot akartak foglalni valamely szakrendelésre, hogy „holnap”.
Egyre több kutató feltételezte, hogy a GLP‑1 receptor agonisták az öregedés biológiai folyamataira is hatással lehetnek, ám eddig kevés közvetlen humán bizonyíték állt rendelkezésre.
A betegség komplex kezelése megköveteli a páciens életmódváltását és pszichés támogatását, emellett fókuszba helyezi a hatékony fájdalomcsillapítást, a kieső exokrin és endokrin funkciók pótlását, valamint a szövődmények kezelését.
Alig maradna hepatológiai beteg, ha egészségesen élnénk – vallja Vitális Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának adjunktusa, akivel nemcsak a népbetegségnek számító zsírmájról beszélgettünk, hanem a hazai egészségügyet fojtogató problémákról is.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.