A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.

A myasthenia gravis diagnosztizálását követő két éven belül fellépő myastheniás krízis jelentősen növelte a mortalitási rizikót, függetlenül attól, hogy milyen immunszuppresszív terápiát alkalmaztak.

Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

Korunk egyik legnagyobb súlyú és jelentőségű betegségcsoportja a cukorbetegség, ami jelenleg a betegek számát és a kapcsolódó betegségeket is tekintve világjárványnak tekinthető.

A gyermekreumatológiai betegségek közül a leggyakoribb krónikus gyulladásos kórkép, a Juvenilis Idiopathiás Arthritis (JIA), amelynek értelmezését patomechanizmusának mélyebb megértése, valamint a képalkotó diagnosztikai módszerek fejlődése új alapokra helyezte.

Az EU-ban most jóváhagyott szer fontos kezelési lehetőséget kínál a Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) progressziójának késleltetésére.

Az anémia a szülőképes nők 30%-át érinti világszerte, míg a terhesség alatti anémia gyakoriságát 37%-ra becsülik, melynek fő oka a vashiány.

A négy hatástani csoportban újonnan törzskönyvezett myelomaellenes gyógyszerek bevezetése – a kórkép gyógyíthatatlansága ellenére – jelentős új reményt ad érintett betegeinknek. Jelenleg a bőség zavarával és a finanszírozás nehézségeivel küzdünk a második leggyakoribb hematológiai malignitás kezelése során.

Egy egyéni cselekvési terv és a szükség esetén alkalmazható gyógyszeres terápia beteggel való egyeztetése hozzásegíti az allergiás rhinitiszes pácienst ahhoz, hogy jobb legyen a tüneti kontroll és kevesebb legyen a komplikáció.