A mikrobiommal kapcsolatos kutatások eredményeiről, azok klinikai, onkológiai vonatkozásairól számoltak be Debrecenben.

A Heim Akadémia kerekasztal-beszélgetésén kiderült, mi áll a gyermekkori elhízás hátterében, és hogyan lehet valódi, tartós változást elérni.

Az adatok a betegszám növekedését, a terápiás paletta koncentrációját és korábbi készítmények kiszorulását mutatják, írja az Economx.

A Szegedi Tudományegyetem tudósainak kutatása pontosíthatja a meddőség kivizsgálásának folyamatát, segíthet a prognózis precíz előkalkulációjában.

Egy új kutatás molekuláris szinten tárta fel a borsónyi méretű agyterület szerepét, amelyet már korábban is több pszichiátriai zavarral hoztak összefüggésbe.

A szekunder adatelemzés és klinikai megfigyelések alapján kirajzolódik, hogy a hagyományos drogok mellett az új pszichoaktív szerek és a digitális környezethez köthető függőségek egyre nagyobb társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek. A digitális térben történő tudatos jelenlét elengedhetetlen a jövő addiktológiai kihívásainak kezeléséhez.

Egy innovatív, hordható eszköz a hagyományos glükózmonitorozáson túl komplex anyagcsere- és hemodinamikai profilalkotásra képes, írja a hvg.hu.

A mesterséges intelligencia (MI) új lehetőségeket teremt a pszichiátria és a pszichoterápia területén. A jövő ígérete a hibrid modell, ahol az emberi empátia és az MI számítási kapacitása egymást kiegészítve szolgálja a mentális egészségügyi ellátás fejlődését.

A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

A krónikus vesebetegség (CKD) a 21. század egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása. Bár a diagnosztikus kritériumok régóta egységesek, a felismerés továbbra is késik, és a betegek többségénél a betegség csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra.