Várólisták, ápoló- és orvoshiány, alacsony GDP arányos egészségügyi kiadás, főleg ez volt a jellemző 2025-ben is az egészségügyre. Az Economx Sinkó Eszterrel beszélgetett.

A transzparencia hiánya és az állami-magán összefonódások miatt a rendszer hatékonysága elmarad a kívánatostól, írja a Válasz Online.

Nem az orvosok munkamorálja áll a  köz- és magánellátás kapcsolatáról szóló diskurzus középpontjában, olvasható a Népszavában. 

Az orvosok 90 százaléka a paraszolvencia kivezetését követően is lát olyan orvosoligarchákat, akiknek túlzott hatalma és befolyása torzítja az ellátórendszer működését, mert – sokszor legalizálva – csatornázzák a betegutakat a magán- és közellátás között – hangzott el a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) XXIV. Menedzsment és leadership konferenciáján kedden.

Bár nőttek a magánszolgáltatók árbevételei, négy év alatt lefeleződött a profit, ami 12 százalékról hatra esett vissza – a többi között ez is kiderült a VIII. Nagy Magánpraxis Napon, ahol az is elhangzott, már túl sok a szereplő a piacon.

A kormány nem tartotta magát az ígéretéhez, és az Egészségügyi Szolgálati Érdekegyeztető Fórumot sem működteti, mondta a MOK elnöke az Economxnak.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. Kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

Háromszor annyian tartják jobbnak az magánegészségügyben dolgozó orvosokat, mint az állami intézmények gyógyítóit – derül ki a Népszava kérésére végzett Publicus-kutatásból.

Az RTL Híradónak nyilatkozó szakemberek szerint a várólisták – különösen az onkológiai vizsgálatok esetén – nőni fognak országszerte.

Sinkó Eszter egészségügyi szakközgazdász furcsállja, hogy a kormány hiába adott plusz 5 milliárd forintot a várólisták ledolgozására, csak a forrás bő felét használták fel az állami intézmények.