A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

Az egészségügyben ígért 500 milliárd forintról is szó volt az azonnali kérdések között hétfőn délután az Országgyűlésben.

Tavaly Hollandiában négy olyan emberen hajtottak végre eutanáziát, akinél a fő hivatkozási ok a hosszú covid-szindróma volt

Az egészségügy legfőbb feladata most nem a gondok felszámolása, hanem a lejtmenet megállítása és a stabilitás megőrzése, írja a Portfolio.

A módosított 2026-os költségvetés számaiból egyelőre nem igazolható az ágazat ígért felzárkóztatásának megkezdése, írja a Népszava.

Minden eddiginél súlyosabb válságot él át az olasz állami egészségügyi rendszer (SSN), derül ki a Növekedés.hu összeállításából.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából. 

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

Kiterjeszti a kormány a várandósgondozás keretében végzett szifiliszszűrést; a szűrésekhez 2026-ban több mint 74 millió forint, 2027-ben pedig több mint 400 millió forint forrást biztosít.