A hazai egészségügy strukturális feszültségei, az orvosi ethosz válsága áll Gaál Csaba sebész  Mandineren megjelent elemzésének fókuszában.

A magyar egészségügyi diskurzus egyik legnehezebb, mégis legfontosabb témáját járta körül a Csakugyan legutóbbi adása.

Kőnig Róbert a Mandíneren ír arról, hogy a magyar egészségügy leginkább fejleszthető területei a pácienstájékoztatás és a lakossági egészségértés.

Új, mesterséges intelligenciára épülő, teljesen hazai fejlesztésű orvosi dokumentációs asszisztens jelent meg Magyarországon.

A mesterséges intelligencia (MI) új lehetőségeket teremt a pszichiátria és a pszichoterápia területén. A jövő ígérete a hibrid modell, ahol az emberi empátia és az MI számítási kapacitása egymást kiegészítve szolgálja a mentális egészségügyi ellátás fejlődését.

A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

Az anafilaxia patomechanizmusa, a diagnosztika és a kezelés alapos ismerete kulcsfontosságú minden orvos számára, hiszen a késlekedés a felismerésben és az ellátásban fatális következményekkel járhat.

A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) decemberi ülésén adták át a szervezet legmagasabb szakmai elismeréseit.

Az EB új intézkedésekkel védené az európaiak egészségét, valamint javítaná az egészségügyi ágazat hosszú távú ellenálló és versenyképességét.

A könyv végigvezet mindazokon a kérdéseken, amelyek egy prosztatarák diagnózisát követően a betegekben vagy családtagjaiban felmerülhetnek.