A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A Takács-korszak története nem csupán egy kormányzati ciklus krónikája, hanem egy látványos fizikai és politikai metamorfózisé is, amely folyamatos egészségpolitikai csaták között zajlott. Miközben az államtitkár fogyott, a rendszer hízott – várólistában, adósságban, centralizációban és kimondatlan kudarcokban.

A szakértők szerint egyáltalán nem túlzás Parkinson-pandémiáról beszélni a leggyorsabban terjedő neurológiai betegséggel kapcsolatban.

Több mint 1,2 millió eurós fejlesztés valósul meg a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján, közölte a felsőoktatási intézmény.

128 szeletes CT-vel és egy csúcstechnológiás digitális mammográffal bővült a Dr. Bugyi István Szentesi Multidiszciplináris Centrum eszközparkja.

Egy természetes alapú terápiás lehetőség alapjaiban reformálhatja meg a fogszuvasodás elleni küzdelmet, írja a hvg.hu.

Magyarország a második legrosszabb helyen áll az EU-ban a megelőzhető és kezelhető betegségek okozta halálozások tekintetében, írja a Portfolio.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.

Hét új elektromos hajtásláncú, BYD Atto 3 típusú mentőautót állított szolgálatba az Országos Mentőszolgálat (OMSZ).

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.