A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Sikerült részlegesen feltárni, miért olyan nehéz felnőttkori leukémiás betegekben ezeket a daganatsejteket a szokványos kezelésekkel teljesen kiirtani.

Leor Zmigrod Ideológiák az agyban című könyvében főként arra keresi a választ, hogyan jelennek meg gondolkodásunkban a politikai meggyőződések és különösen a szélsőséges eszmerendszerek iránti fogékonyság. 

A szakértők szerint egyáltalán nem túlzás Parkinson-pandémiáról beszélni a leggyorsabban terjedő neurológiai betegséggel kapcsolatban.

Újabb neves magyar kutató csatlakozik az Élvonal Alapítványhoz, a Wolf-díjas Roska Botond neurobiológus, látáskutató.

Az eredmények magyarázatot adhatnak arra, miért alakulnak ki csontfejlődési rendellenességek azoknál a gyermekeknél, akiknél ritka genetikai mutációk érintik a collectin‑11 működését.

A program a személyre szabott onkokardiológiai ellátás fejlesztését és a daganatos betegek körében jelentkező szív‑ és érrendszeri kockázatok korai felismerésének támogatását célozza Európa‑szerte.

A The Lancet Hematology folyóirat márciusi számában jelent meg a Dresden University of Technology kutatóinak cikke, amelyben azt mutatták ki, hogy az intenzív kemoterápia és a venetoklax együttes alkalmazása jelentősen javítja az agresszív AML kezelésének eredményességét.

Jól mutatja az obezitás epidemiológiai jelentőségét, hogy bár az elmúlt években összességében a szív- és érrendszeri halálozás csökkent, az elhízáshoz köthető szív- és érrendszeri mortalitás közel duplájára emelkedett.

A most induló EvoPAR‑Breast01 vizsgálat fő kérdése, hogy a HRD‑t célzó kezelések CDK4/6‑gátlók helyetti első vonalbeli alkalmazása hatékonyabb eljárásnak bizonyulhat-e magas kockázatú emlőrákos betegek körében.