A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.
Az elhízást egyre gyakrabban írják le krónikus betegségként, a mindennapi gyakorlatban azonban sok nő, aki gyógyszeres kezelés mellett dönt, továbbra is ítélkezéssel szembesül a környezetében, és gyakran saját szégyenérzete is nehezíti a terápiás folyamatot.
A neonatalis bőrtünetek spektruma igen széles, a benignus transiens lézióktól a súlyos megbetegedésekig terjed. A szerző az ártalmatlan, gyorsan regrediáló bőrjelenségek mellett a vascularis és fejlődési rendellenességeket, congenitalis naevusokat és bőrfertőzéseket mutatja be.
Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.
Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.
A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].
Sikerült részlegesen feltárni, miért olyan nehéz felnőttkori leukémiás betegekben ezeket a daganatsejteket a szokványos kezelésekkel teljesen kiirtani.
Leor ZmigrodIdeológiák az agyban című könyvében főként arra keresi a választ, hogyan jelennek meg gondolkodásunkban a politikai meggyőződések és különösen a szélsőséges eszmerendszerek iránti fogékonyság.