Hantavírus-fertőzést igazoltak Romániában az egy partiumi betegnél, a magyar egészségügyi miniszter szerint itthon nincs ok pánikra.

Mi kötheti össze Magda Marinko kézjegyét, a hűtőszekrényt, a roséra sült kacsamellet és a fogászati leleteket?

Egy hosszú időtartamú ausztrál vizsgálat szerint az ivási mintázatok meglepően stabilak, és nem folyamatosan, hanem két fő életszakaszban formálódnak leginkább.

A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.

Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.

Bár a célzott daganatellenes terápiák száma nő, a betegek jelentős része még mindig nem részesül hatékony kezelésben, írja az Mfor.

Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Sikerült részlegesen feltárni, miért olyan nehéz felnőttkori leukémiás betegekben ezeket a daganatsejteket a szokványos kezelésekkel teljesen kiirtani.

A szakértők szerint egyáltalán nem túlzás Parkinson-pandémiáról beszélni a leggyorsabban terjedő neurológiai betegséggel kapcsolatban.