A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.
Holnap! – ezt írta a Halál az öregasszony házának szemöldökfájára, amikor amaz addig rimánkodott neki, hogy ne vigye még magával. Másnap aztán jött is megint a Halál, de az öregasszony csak rámutatott a feliratra: holnap. És a Halál jött rendre, majd továbbállt bosszankodva. Pont úgy maradt hoppon, mint lapunk olvasói, akik azt hallották a telefonban, amikor időpontot akartak foglalni valamely szakrendelésre, hogy „holnap”.
Alig maradna hepatológiai beteg, ha egészségesen élnénk – vallja Vitális Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának adjunktusa, akivel nemcsak a népbetegségnek számító zsírmájról beszélgettünk, hanem a hazai egészségügyet fojtogató problémákról is.
A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség ismét felmérte tagjai körében, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek ahhoz, hogy bejussanak az egyes szakrendelésekre.
A Gasztroenterológiai Világszervezet (World Gastroenterology Organisation; WGO) a probiotikumokra és prebiotikumokra vonatkozó 2023-as irányelvében ismerteti azt, hogy különféle kórképekben/kórállapotokban milyen evidenciák támogatják az egyes probiotikus törzsek alkalmazását.