Alig maradna hepatológiai beteg, ha egészségesen élnénk – vallja Vitális Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának adjunktusa, akivel nemcsak a népbetegségnek számító zsírmájról beszélgettünk, hanem a hazai egészségügyet fojtogató problémákról is.
Hogyan alakítja át a precíziós medicina az onkológiai és diabetológiai betegellátást? Milyen szerepe lesz a mesterséges intelligenciának a terápiás döntéshozatalban? Miként befolyásolja a bélmikrobiom és a metabolizmus a daganatok kialakulását, progresszióját és kezelését? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a szakma vezető hazai és nemzetközi szakértői a III. Magyar Onkometabolikus és Onko-Diabetológiai Továbbképzésen és Konferencián, amelyet 2026. október 8–11. között rendeznek meg Gyulán.
A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség ismét felmérte tagjai körében, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek ahhoz, hogy bejussanak az egyes szakrendelésekre.
A Gasztroenterológiai Világszervezet (World Gastroenterology Organisation; WGO) a probiotikumokra és prebiotikumokra vonatkozó 2023-as irányelvében ismerteti azt, hogy különféle kórképekben/kórállapotokban milyen evidenciák támogatják az egyes probiotikus törzsek alkalmazását.
Az Európai Gyermek-Gasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) ajánlja a Saccharomyces boulardii alkalmazását gyermekkori akut gasztroenteritiszben, antibiotikum-alkalmazással összefüggő hasmenés megelőzésében, valamint Helicobacter pylori eradikációs terápia mellett.
A táplálékfehérje-allergia ellátása jól példázza a klinikai komplexitás és az egészségpolitikai szabályozás szoros kölcsönhatását, valamint az egységes szakmai irányelvek szükségességét.
A Debreceni Egyetemen egy klinikai vizsgálat keretében már az autoimmun betegségek, a lupusz és a szkleroderma kezelésében is alkalmazzák a CAR-T sejtes terápiát.
A neonatalis bőrtünetek spektruma igen széles, a benignus transiens lézióktól a súlyos megbetegedésekig terjed. A szerző az ártalmatlan, gyorsan regrediáló bőrjelenségek mellett a vascularis és fejlődési rendellenességeket, congenitalis naevusokat és bőrfertőzéseket mutatja be.
A kórházban szerzett Clostridioides difficile fertőzés (CDI) profilaxisa során lényeges különbséget tenni az alkalmazott probiotikus törzsek között. A S. boulardii CDI megelőzésében való alkalmazását szakmai irányelv és metaanalízisek is támogatják. Egy retrospektív kohorsz rámutatott arra is, hogy a S. boulardii melyik betegcsoportnál és milyen antibiotikum-terápia esetén kínál az átlagosnál magasabb profilaktikus védelmet.