A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.
2015. november 1. óta a jogszabályváltozásnak köszönhetően az oxigénkoncentrátorok hozzáférése jelentősen könnyebbé vált, a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár kölcsönzéses formában támogatja a hozzájutást. A nemzetközi és a hazai gyakorlatban egyaránt a házi oxigénterápia legelterjedtebb, legkorszerűbb, legköltséghatékonyabb módja az oxigénkoncentrátor használata.
A rekeszizom vagy diaphragma az elsődleges belégző izom az emberi szervezetben. A rekeszizom funkciói azonban túlmutatnak a légzésben betöltött szerepén. Sokrétű feladatából eredően a diszfunkciói komoly tüneteket okozhatnak a légzésben, a vér- és nyirokkeringésben, az emésztésben és a posturális stabilitásban egyaránt.
A polineuropátia sokáig tünetmentesen zajlik, idővel súlyos panaszokat okozhat – a zsibbadástól kezdve a fájdalmon át egészen az életet veszélyeztető szövődményekig. Különösen fontos ezért, hogy felismerjük a betegség jeleit, és tisztában legyünk a lehetséges következményekkel.
Újragondolni, hálózatban dolgozni, együtt változtatni: az OTWorld 2026. május 19–22. között Lipcsében ismét a technikai ortopédia világtalálkozója lesz.
Egyes ataxiák ritkák, így felismerésük nehezséget okozhat. Különös jelentősége van egy ritka, öröklött ataxia formának, a Friedreich-ataxiának (FA). Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Szpisjak László, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi adjunktusa válszolt.
A leggyakoribb öröklött ataxia forma a Friedreich-ataxia (FA), amely a ritka betegségek kategóriájába tartozik. A betegséggel kapcsolatos kérdéseinkre dr. Szpisjak László, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai klinikájának adjunktusa válaszolt.