Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A Mi Hazánk Mozgalom szerint veszélybe kerülhetnek a szülők és a gyermekek jogai egy minisztériumi körlevél miatt. A Lakmusz utánajárt.

Több százezer atipikus fejlődésű gyermek él Magyarországon, akiknek az egészségügyi, kórházi környezet is jóval megterhelőbb.

Az eljárás segítségével a kutatók régóta vitatott idegtudományi kérdésekre szolgáltattak közvetlen kísérleti bizonyítékokat, és új modellt javasoltak a memória és a tanulás sejtszintű működésére.

Az agy, az agyhártyák és a gerincvelő fertőzései gyors állapotromláshoz, maradandó neurológiai károsodáshoz vagy akár halálhoz vezethetnek, ezért a gyors felismerés és az időben megkezdett kezelés alapvető jelentőségű. 

Országos gyermek-életminőség felmérést indított a Semmelweis Egyetem gyermekgyógyászati klinikája, közölte az intézmény szerdán.

Bár a járművezető mindenkori vezetési képessége nem vizsgálható, a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló rendelet szabályozza az alkalmassági vizsgálat szabályait. De milyen felelőssége van az orvosnak az alkalmassági vizsgálat során?

A hippokampusz sejtjei akkor is feldolgozzák a környezetben hallott beszédet, ha az illető műtét miatt épp altatásban van, írja a hvg.hu.

Egy eddig ismeretlen, recesszív öröklődésmenetű idegfejlődési rendellenességet írtak le, amely jelenlegi ismereteink szerint a leggyakoribb ilyen típusú kórkép lehet.

A május 30-i rendezvény célja, hogy a páciensek, a hozzátartozók és az érdeklődők választ kapjanak kérdéseikre, ezzel is segítve az előítéletek csökkentését.