Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

Az egészségmegőrzés, az egészséges életmódra áttérés apró lépésekkel kezdődik, hangoztatta az országos tisztifőorvos a II. Magyar Egészség Pikniken szombaton.

A koronavírus-járvány utáni időszakban nem történtek meg azok a fejlesztések, amelyek következő járványra való felkészültséget javítanák.

Szeptember elején megkezdte működését az Egészségfejlesztési Iroda a tatabányai Szent Borbála Kórházban.

Lenti Magyarország első mintavárosaként szeretne felzárkózni a világszerte kék zónaként ismert régiókhoz a hosszabb és egészségesebb életért.

A depresszió mára a világ második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegségévé vált, ám csak a páciensek töredéke jut adekvát ellátáshoz. Az innovatív gyógyszeres és agyi stimulációs terápiák mellett a korai beavatkozásokra, valamint az életmódon és reziliencián alapuló megelőzésre lenne szükség.

A cikk célja, hogy összefoglalja a HbA1c jelentőségét, a mérés indikációit, korlátait, valamint a szakdolgozók szerepét a betegedukációban és a hipoglikémia megelőzésében.

A legtöbb súlyos betegség korai stádiumban még nem okoz tüneteket, ezért kiemelten fontosak a rendszeres szűrővizsgálatok.

A serdülőkorban rögzült egészségmagatartási minták hosszú távon meghatározzák a felnőttkori krónikus megbetegedések kockázatát, írja az Economx.