Átadták a Turul Szíve Kardiotanösvényt a tatabányai Turuli Parkerdőben, amely a rendszeres mozgást, a megelőzést és az egészségtudatos életmódot segíti.

Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.

Három Nobel-díjas kutató csatlakozik a CMF tudományos testületéhez: Randy Schekman, Louis J. Ignarro és Donna Strickland.

Olyan óvodák, iskolák és sportegyesületek jelentkezését várják, amelyek támogatják a tudatos képernyőhasználatot.

Az Alzheimer-kór egymillió embert érint betegként, illetve hozzátartozóként, ám az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne.

Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.

A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

Az egészségmegőrzés, az egészséges életmódra áttérés apró lépésekkel kezdődik, hangoztatta az országos tisztifőorvos a II. Magyar Egészség Pikniken szombaton.

A koronavírus-járvány utáni időszakban nem történtek meg azok a fejlesztések, amelyek következő járványra való felkészültséget javítanák.

Szeptember elején megkezdte működését az Egészségfejlesztési Iroda a tatabányai Szent Borbála Kórházban.