Az ország egészségügyi állapotáról és a helyi egészségügyi ellátásról is szó volt kedden az Országgyűlésben napirend előtt.

A Washington University School of Medicine kutatói a táplálkozási beavatkozások szerepét vizsgálták a medencefenék diszfunkcióinak – különösen a szexuális működési zavarok és az inkontinencia – kimenetelében.

A jövőben az étrendi előírásoknak a fogyasztás gyakoriságára, rendszerességére is célszerű lenne kiterjednie az új eredmények tükrében.

Egy ultra-pontos szekvenálási módszerrel sikerült minden eddiginél jobban feltárni az öregedés folyamata és a tumorok képződése során szerepet játszó szomatikus mutációkat.

Egyre több fiatalt érint a testképzavar, ami a fizikai és mentális jóllétük mellett a táplálkozásukra is kihat, ez pedig további súlyos problémákhoz vezethet.

Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

Nincs az rendben, hogy az orvos pontosan tudja, hogy a beteg sorsa a fogyástól, a mozgástól fordulna meg, és bár sokan szakavatottan foglalkoznak életmódorvoslással Magyarországon, alig néhány irányelv segíti a munkájukat, miközben kóklerekkel és gazemberekkel kell felvenniük a versenyt.

Az idei világnapon arra hívják fel a figyelmet, hogy a rövidlátás és szövődményei olyan gyakorivá váltak, hogy betegségként, nem pedig hibaként kell kezelni.

A lipoprotein(a) (Lp(a)) emelkedett szintje is önálló rizikótényezőként növelheti a szívinfarktus és a stroke kockázatát.