A Lancet nagyszabású elemzése szerint a mesterséges intelligencia és a nukleáris háború akár a kihalásunkat is okozhatja, közli a Liner.

A digitális eszközök már kisgyermekkorban megjelennek a gyerekek életében, miközben a túlzott képernyőhasználat a testi-lelki egészségükre, figyelmükre és fejlődésükre is hatással lehet.

Hozhat-e áttörést a betegelégedettségi platform, a magán- és állami szektor összehangolása, vagy az alapellátás gyökeres reformja egy olyan rendszerben, ahol még a kocsmának sincs valódi alternatívája?

A 21 Nő az Egészségügyért Alapítvány és a Gyulai Tankerület közös műhelymunkáján a hiteles és gyakorlatias egészségnevelés volt a fókuszban.

Átadták a Turul Szíve Kardiotanösvényt a tatabányai Turuli Parkerdőben, amely a rendszeres mozgást, a megelőzést és az egészségtudatos életmódot segíti.

Az életmód ma már a kardiológiai, diabetológiai, obezitológiai vagy éppen onkológiai irányelvekben is hangsúlyosan jelen van. De mitől válik önálló orvosi területté az életmódorvoslás, hol húzódnak a kompetenciahatárai, és mit tud kezdeni a most divatos longevityvel? Dr. Babai Lászlóval, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület (ÉMOT) elnökével arról is beszélgettünk, mit jelent valójában „mozgást felírni”, és mikor lesznek a Mozgás Receptre programnak klinikai végpontjai is.

Három Nobel-díjas kutató csatlakozik a CMF tudományos testületéhez: Randy Schekman, Louis J. Ignarro és Donna Strickland.

Olyan óvodák, iskolák és sportegyesületek jelentkezését várják, amelyek támogatják a tudatos képernyőhasználatot.

Az Alzheimer-kór egymillió embert érint betegként, illetve hozzátartozóként, ám az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető lenne.

Magyarországon becslések szerint körülbelül 150–200 ezer ember él Alzheimer-betegséggel. A kór felismerése az érintettek jelentős részénél csak előrehaladott állapotban történik meg, miközben sok esetben a diagnózis egyáltalán nem születik meg.