A gyógyszerallergia hátterében leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a láz- és fájdalomcsilllapítók, valamint az antibiotikumok állnak. A gyógyszerallergia kivizsgálásának alapja a pontos anamnézis, a klinikai tünetek és a feltételezett immun-patomechanizmus, mindezek alapján gyógyszerallergia gyanúja esetén limfocita-transzformációs teszt, valamint in vivo tesztek, úgymint prick teszt, intradermális teszt, illetve patch teszt elvégzése javasolt. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, a következő lépés a gyógyszerterhelés. A szerző ismerteti az egyes provokációs próbák kivitelezési módjait, indikációit.
A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.
A krónikus obstruktív tüdőbetegség és az akut balszívfél-elégtelenség vagy krónikus szívelégtelenség igen gyakran fordulnak elő egymással társulva és klinikai tüneteik gyakran alig különböznek egymástól.
A COPD-ben és kardiovaszkuláris megbetegedésben egyidejűleg szenvedő betegek nagyon gyakran egyáltalán nem vagy nem megfelelő dózisban kapják a bétablokkolókat, pedig a megfelelő indikációjú kezelés jelentősen csökkentheti az akut exacerbációk kialakulásának esélyét.
A WHO meghatározása szerint az anafilaxia a súlyos, életveszélyes, generalizált vagy szisztémás túlérzékenységi reakciókat jelöli. Napjainkban allergiás és nem allergiás változatát különböztetjük meg.
Az asztma olyan krónikus betegség, amely tünetei révén nagymértékben befolyásolja a betegek mindennapjait, fizikai teljesítőképességét, rontja a beteg munkahelyi, iskolai teljesítményét, gátolja szociális és szabadidős aktivitását, feszültséget, félelmet és depresszív tüneteket okoz.