A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus reumatológiai kórkép, prevalenciája megközelítőleg 1/1000-re tehető. A JIA gyakran felnőttkorban is folytatódik és hosszú távon szignifikáns morbiditást eredményezhet, beleértve a testi fogyatékosságot is.

A rheumatoid arthritis (RA) terápiás palettája a célzott szintetikus betegségmódosító szerekkel (tsDMARD), a JAK-inhibitorokkal (JAKi) bővült az elmúlt években. 

Az új endoszkópos fejlesztések egyre változatosabb és hatékonyabb beavatkozásokat tesznek lehetővé, indirekt módon megváltoztatva a sebészeti beavatkozásokat igénylő eltérések sprektumát is – nyilatkozta lapunknak Palatka Károly, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság jövendő elnöke.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére. 

Az intézményben a kutatók a többi között a sejtelhalás biokémiai mechanizmusait vagy a veleszületett immunitás és a vírusfertőzések kapcsolatait vizsgálják.

A 117 éves korában elhunyt asszony bélmikrobiom-mintái egy évtizedekkel fiatalabb emberéhez hasonlítottak, írja az OTSZ Online.

A hosszú élet egyik fontos tényezője a stresszterhelés és az idegrendszer állapota — ez azonban nehezen mérhető. A tudatos önmegfigyelés ilyenkor nagyon fontos, de ma már olyan technológiák is rendelkezésre állnak, amelyek segítenek pontosabban monitorozni ezeket a belső folyamatokat.

Magyarországon a transzfúziós tevékenység jogi szabályozását az Európai Uniós direktívákkal összhangban a 3/2005. EüM rendelet írja le, ennek értelmében a vérkészítmények felhasználásának részletes szabályozását az Országos Véradó Szolgálat (OVSZ) által kiadott a Transzfúziós Szabályzattartalmazza, ezek ismerete, betartása a transzfúziós tevékenység során kötelező.