Az Országgyűlés szerdai ülésén elfogadták a képviselők a 2036-ig tartó fogyatékosságügyi programot és módosították a környezetvédelmi törvényt.

A jelenlegi 18 millió forintos felső határ 2026-ban 20 millió, 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra nő.

Az Economxnak nyilatkozó szakértők becslése szerint 100 milliárd forint tartozást halmozhatnak fel a kórházak az idei év végéig.

A harmadik negyedévben sem állt meg az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetések növekedése, a taglétszám gyarapodása.

Az ország egészségügyi állapotáról és a helyi egészségügyi ellátásról is szó volt kedden az Országgyűlésben napirend előtt.

Az Szegedi Tudományegyetem (SZTE) neve egybeforrt az innovációval, jelentette ki Varga-Bajusz Veronika államtitkár hétfőn Szegeden.

Bár nőttek a magánszolgáltatók árbevételei, négy év alatt lefeleződött a profit, ami 12 százalékról hatra esett vissza – a többi között ez is kiderült a VIII. Nagy Magánpraxis Napon, ahol az is elhangzott, már túl sok a szereplő a piacon.

A 21. században a halhatatlanság már nem pusztán filozófiai eszme, hanem befektetési trend. Miközben egyes tudósok még mindig azon vitáznak, vajon visszafordítható-e az öregedés, a Szilícium-völgy milliárdosai már nem kérdeznek, hanem cselekednek. A hosszú és egészséges élet ígérete mágnesként vonzza a befektetőket is.

Egy már társadalmi egyeztetésen” lévő, hamarosan az Országgyűlés elé kerülő jogszabály-módosításnak köszönhetően rendeződik a Pécsi Diagnosztikai Központ helyzete.

Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?