A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.
A Parkinson-kór terápiájában használt dopaminerg szerek jelentős javulást hozhatnak, ám a lehetséges mellékhatások miatt alkalmazásuk körültekintést igényel. Amint arra az utóbbi évtizedek kutatásai rámutattak, az antiparkinson terápia pszichózis és hallucinózis mellett impulzuskontroll-zavart is eredményezhet, amire a mélyagyi stimuláció jelenthet megoldást.
A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.
A menopauzával kapcsolatos, mélyen gyökerező tabuk ledöntését, a munkahelyi érzékenyítést és az orvosszakmai szemléletváltást tűzte ki célul a Magyar Menopausa Társaság és az Astellas 2026 áprilisában induló „Agent Menopause” kampánya.
Oriold Károly 15 éve dolgozik azon, hogy elérhetővé váljon a pszichoterápia azok számára is, akik nem tudják megfizetni a magánellátást. Az eLitMed interjúja.