Az egészségügyi MI-rendszereknél sem a legfejlettebb technológia, sem a legnagyobb tanító adatkészlet nem garantálja önmagában a klinikai megbízhatóságot.

A daganatos betegségek ellátásában kulcsszerepet játszik, hogy mennyi idő telik el a diagnózistól a kezelés megkezdéséig.

Az OpenAI újabb modelljei bizonyos akut kórképek felismerésében már a tapasztalt belgyógyászok pontosságát is felülmúlják, írja a hvg.hu.

Bár a célzott daganatellenes terápiák száma nő, a betegek jelentős része még mindig nem részesül hatékony kezelésben, írja az Mfor.

Az új technológiák a korai diagnózist, a gyorsabb beavatkozást és az ellátás szélesebb körű hozzáférhetőségét szolgálják.

Egy friss kutatás azt vizsgálta, miként hat a mesterséges intelligencia megjelenése az öndiagnosztikában, írja a Szeretlek Magyarország.

Az öregedés, ami korábban megállíthatatlannak számított, ma már precíziós eszközökkel és adatokkal számszerűsíthető és lassítható. Ha a krónikus gyulladások már évekkel a fizikai tünetek megjelenése előtt azonosíthatóak és fejleszthetőek, akkor a healthspan kitolása is reális cél.

A diagnosztika jövője a betegségközpontú szemlélet helyett az adat alapú, preventív „longevity” irányba mutat.

Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

A PwC Magyarország és a Publicis Groupe Hungary közös kutatása szerint a mesterséges intelligencia sokaknál természetes egészségügyi tájékozódási eszközzé vált.