Az új technológiák a korai diagnózist, a gyorsabb beavatkozást és az ellátás szélesebb körű hozzáférhetőségét szolgálják.

Egy friss kutatás azt vizsgálta, miként hat a mesterséges intelligencia megjelenése az öndiagnosztikában, írja a Szeretlek Magyarország.

Átfogó metaanalízisben vizsgálták a közösségi médiában megjelenő mentális egészségügyi információk hitelességét, közli az Infostart.

Az öregedés, ami korábban megállíthatatlannak számított, ma már precíziós eszközökkel és adatokkal számszerűsíthető és lassítható. Ha a krónikus gyulladások már évekkel a fizikai tünetek megjelenése előtt azonosíthatóak és fejleszthetőek, akkor a healthspan kitolása is reális cél.

Az MI és a legmodernebb orvosi képalkotó technológiák kombinációja új lehetőségeket nyithat a szív- és érrendszeri betegségek korai felismerésében.

A diagnosztika jövője a betegségközpontú szemlélet helyett az adat alapú, preventív „longevity” irányba mutat.

Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

Egyszerre kell kezelniük a tavaszi járványhullámokat és a társadalmi bizalom erózióját a házi gyermekorvosoknak – derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) sajtóbeszélgetésén.

A PwC Magyarország és a Publicis Groupe Hungary közös kutatása szerint a mesterséges intelligencia sokaknál természetes egészségügyi tájékozódási eszközzé vált.

A nyelvi modellek hajlamosak kritika nélkül elfogadni a hamis egészségügyi állításokat, amennyiben azok orvosi stílusban íródnak, írja a Qubit.