A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.

A mitochondriális medicina a mitochondriális működészavarok felismerésével, molekuláris diagnosztikájával és komplex kezelésével foglalkozó, gyorsan fejlődő terület. 

Európa éppen most kapcsol magasabb fokozatba, a következő lépésekről pedig november 25-én a budapesti Digital Health Summit szakmai előadói is beszámolnak.

A mikroglia túlzott reakciója az oka a betegséget kísérő súlyos alváshiánynak – átmeneti blokkolása segíthet a kognitív hanyatlás mérséklésében. A mostani eredmények szerint a probléma sokkal inkább egy túlzott mértékű, egész agyra kiterjedő immunválasz következménye.

A díjazottak nevét Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora jelentette be hétfőn, aki online videókapcsolaton keresztül csatlakozott a sajtótájékoztatóhoz.

Inovatív biomarker-vizsgálati csomagot és a terápiás válasz objektív értékelését támogató szoftveres keretrendszert fejlesztettek ki.

Az idei fizikai Nobel-díjat Francis Halzen kapta az antarktiszi IceCube Neutrínó Obszervatórium létrehozásában nyújtott úttörő szerepéért.

Átfogó szervezeti és szemléletbeli reformokat hirdetett Constantinovits Miklós, az Országos Mentőszolgálat újonnan kinevezett főigazgatója.

Nemcsak stratégiai irányt jelöltek ki a mesterséges szövetszerű modellek kutatásának jövőjére, hanem útmutatót adtak a nemzetközi kutatóközösségnek is.

Bartucz István az első látássérült inzulinpumpa-használó, aki kezelőorvosát is meggyőzte a modern technológia használatáról, írja az Economx.