Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Egy kellemetlen emlék felidézésekor nem külső szemlélőként viselkedünk, hanem az eseményhez kapcsolódó érzelmet, félelmet is újra átéljük.

Egy új magyar kutatás szerint a kutyák agya úgy tagolja szavakra a folyamatos beszédet, ahogy azt eddig csak embernél láttuk.

A Kutatók éjszakája országos rendezvénysorozat legfőbb helyszínek és intézmények programjait gyűjtöttük össze, szeptember 25-26-ig.

A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új tudományos podcastsorozata, a NeurON azt mutatja meg, milyen sokféle kérdésre keresnek válaszokat a kutatók.

A kutyák agyi aktivitása az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat, derül ki kutatási eredményekből.

A Bécsi Egyetem kutatói MRI-vizsgálatokkal és gépi tanulással vizsgálták, mi történik egy kutya agyában, ha különféle érzelmeket lát az emberi arcon.

Kettős szakmai elismerésben részesült Fekete Csaba, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) professzora.

Elképesztő jövőképpel indult az AI Symposium 2026, a világhírű Marc Pollefeys már a nyitónapon fellebbentette a fátylat a gépi látás új korszakáról.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].