Tíz, agykárosodást szenvedett újszülöttnek adtak be speciális módszerrel anyatejet az orrjáratokon keresztül 2024 decembere és 2025 februárja között a Semmelweis Egyetemen.

Szakmai berkekben jól ismert és megbecsült szakember tűnhet fel az új egészségügyi minisztérium kabinetjében. A MedicalOnline információi szerint Cserháti Péter visszatér az egészségpolitikába. A miniszterjelölt a Facebookon erősítette meg értesüléseinket.

Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

A mély agyi stimuláció alkalmazásáról szóló döntésben segít a betegeknek egy újonnan kifejlesztett döntéstámogató segédanyag.

Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.

Az intelligens sebkötözők egyetlen, egyszerűen előállítható és jól skálázható rendszerben gyárthatók, és egyszerre képesek a seb állapotának valós idejű monitorozására, valamint a sebgyógyulást elősegítő hatóanyagok célzott leadására.

A vape-zés nem csupán egy ártalmatlan trend, hanem egy súlyos, sokszor visszafordíthatatlan egészségügyi krízis előszobája lehet.

Kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az oktatásban nagyon körültekintően kell eljárni a mesterséges intelligencia használata kapcsán, közli a hvg.hu.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kórban szenvedő betegek kb. 14-40%-ában észlelhetőek az impulzus kontroll zavar (ICD) tünetei. Ezen tünetek szűrése, felismerése a gondozó neurológus számára kiemelt jelentőségű, hiszen az érintett egyén mind saját magára, mind a környezetére veszélyt jelenthet. Az ICD kialakulásának legfontosabb rizikófaktorai a férfi nem, a korai betegségkezdet, a fiatal életkor, valamint a dopamin agonista gyógyszerek szedése. Az ICD kezelése kapcsán elsődleges a dopamin agonista gyógyszer fokozatos dóziscsökkentése, lehetőség szerint elhagyása.