Ön megkérdezi a betegét, hogy hogyan alszik, hányszor ébred fel éjjelente, könnyen vissza tud-e aludni felébredést követően, esetleg a párja tud-e mellette zavartalanul pihenni? Vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a gyakori éjszakai vizelés és az azzal összefüggő alvászavarok jelentős terhet okozhatnak. Mindezek ellenére a panaszok valós súlyával sokan nincsenek tisztában, így azok hiányosan felismertek, alulkezeltek maradnak (1,2).

A primer központi idegrendszeri vasculitis ritka, autoimmun eredetű gyulladásos betegség, amely az agy kis és közepes méretű ereit érinti, súlyos neurológiai károsodásokat okozva. 

Neuropathiáról beszélünk a perifériás vagy az autonóm idegek szerkezeti- vagy funkcionális károsodása esetén, melyek jellemzően érzészavarokat, motoros működési zavarokat vagy vegetatív diszfunkciókat eredményezhetnek.

Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.

A gyógyszerallergia hátterében leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a láz- és fájdalomcsilllapítók, valamint az antibiotikumok állnak. A gyógyszerallergia kivizsgálásának alapja a pontos anamnézis, a klinikai tünetek és a feltételezett immun-patomechanizmus, mindezek alapján gyógyszerallergia gyanúja esetén limfocita-transzformációs teszt, valamint in vivo tesztek, úgymint prick teszt, intradermális teszt, illetve patch teszt elvégzése javasolt. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, a következő lépés a gyógyszerterhelés. A szerző ismerteti az egyes provokációs próbák kivitelezési módjait, indikációit.

A metabolikus szindróma (MetS) napjaink egyik legjelentősebb népegészségügyi kihívása, amely egy komplex anyagcserezavar és számos krónikus, nem fertőző betegség rizikótényezője.

Az ambulancia létrehozásával megvalósult a szakterületek összefogása az immunvezérelt gyulladásos betegségek hatékonyabb terápiájáért.

A gyermekreumatológiai betegségek közül a leggyakoribb krónikus gyulladásos kórkép, a Juvenilis Idiopathiás Arthritis (JIA), amelynek értelmezését patomechanizmusának mélyebb megértése, valamint a képalkotó diagnosztikai módszerek fejlődése új alapokra helyezte.

A kutatások sok szálon futnak a teljesen kísérletes molekuláris vizsgálatoktól a klinikai transzlációs tanulmányokig – nyilatkozta lapunknak Nagy György professzor, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Immunológiai Klinikájának igazgatója.

A kutatás a Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait méri fel. Az eredmények alapján az okoseszköz-használat a településen is problémás, amely a szülő–gyermek kapcsolatot és a szülő önértékelését is negatívan befolyásolja.