A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.
A Gyógyulj Velünk Egyesület országos tájékoztató programsorozatának keretében jelent meg magyarul 20 ezer példányban az Európai Klinikai Onkológiai Társaság fájdalomcsillapítás útmutatója.
A csúcstechnológiás robotasszisztált eszközök alkalmazásáról és a fizikai teljesítőképesség fejlesztéséről is szó volt a Magyar Rehabilitációs Társaság vándorgyűlésén.
Az SM-betegeket gyakran vádolják meg azzal, hogy lusták, pedig esetükben idegrendszeri okai vannak a kóros fáradékonyságnak – hangzott el az Országos SM Napon.
A tenziós típusú fejfájás felismerése, a különböző megjelenési formáinak megkülönböztetése, valamint a kiváltó tényezők azonosítása elengedhetetlen a hatékony kezeléshez. A terápiás lehetőségek széles skálán mozognak.
Az elhízottak és túlsúlyosak 60-70 százaléka nem ismeri fel, hogy túl sokat eszik. Az obezitás következtében mintegy 200 féle szövődmény alakulhat ki, 5-7 évvel megrövidítve az érintettek várható élettartamát.
A mindennapi neurológiában a fejfájás rendkívül gyakori panasz és gyakori beutaló diagnózis. A Global Burden of Disease Study szerint 2010-ben világszinten a tenziós fejfájás volt a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség.