A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

A mikrobiom egészségben és betegségben betöltött szerepéről egyre több adat lát napvilágot. A gazdaszervezet és mikrobák közötti interakciók vizsgálata intenzív kutatási célponttá vált az utóbbi években, mind gasztroenterológiai, mind más szervrendszerek betegségeiben.

Holnap! – ezt írta a Halál az öregasszony házának szemöldökfájára, amikor amaz addig rimánkodott neki, hogy ne vigye még magával. Másnap aztán jött is megint a Halál, de az öregasszony csak rámutatott a feliratra: holnap. És a Halál jött rendre, majd továbbállt bosszankodva. Pont úgy maradt hoppon, mint lapunk olvasói, akik azt hallották a telefonban, amikor időpontot akartak foglalni valamely szakrendelésre, hogy „holnap”.

Az adatbázis segítségével feltárható, hogyan járulnak hozzá a genetikai kockázati tényezők a betegségek kialakulásához.

Alig maradna hepatológiai beteg, ha egészségesen élnénk – vallja Vitális Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem Gasztroenterológiai Klinikájának adjunktusa, akivel nemcsak a népbetegségnek számító zsírmájról beszélgettünk, hanem a hazai egészségügyet fojtogató problémákról is.

Kutatók egy olyan, egymásra épülő immunológiai folyamatláncot tártak fel a bélrendszerben, amely magyarázatot adhat arra, miért fokozott a vastagbélrák kockázata a gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél, ezzel új lehetőségeket vetnek fel az IBD diagnosztikájában, monitorozásában és kezelésében.

Globálisan elterjedt baktériumcsoportot azonosítottak, amely kulcsszerepet játszhat az emberi egészség megőrzésében, írja az Origo.

Az eozinofil gasztrointesztinális betegségek (EGID) krónikus, immunológiai eredetű rendellenességek, amelyeket szövettani szinten kórosan magas eozinofilsejt-számú gyulladás jellemez, klinikai szempontból pedig gyomor-bélrendszeri tünetekkel járnak.

A D-vitamin-hiány jelentős népegészségügy probléma. Magyarországon októbertől márciusig elégtelen a napfényből származó UV-B-sugarak mennyisége a megfelelő D-vitamin-szintézishez. Az étrendi bevitel hazánkban elhanyagolható. Emiatt pótlás nélkül a tél végére mindenki D-vitamin-hiányossá válik, így a pótlás mindenki számára javasolt ebben az időszakban. Márciustól októberig is gyakori a D-vitamin-hiány a gyakori beltéri munkavégzés, fényvédőkrém-használat, csökkent napfény-expozíció miatt.

Az U-ENDURE vizsgálat hosszú távú kiterjesztésének köszönhetően már rendelkezésre állnak adatok a két éven át tartó JAK-inhibitor fenntartó kezelés hatásosságáról és biztonságosságáról.