Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

2025. augusztus 1-jei hatállyal megszűnt a kutatási hálózat négy humán tudományi kutatóközpontjának önállósága, közli az MTA honlapja.

Az MTA Elnöksége nagy többséggel támogatta azt az előterjesztést, amely a Közgyűlés számára a kutatóhálózati ingatlanvagyonra érkezett ajánlat elfogadását javasolja. Az eladásról a Közgyűlés a december 11-ei rendkívüli ülésén dönt.

Az amiloidok nemcsak a neurodegeneratív betegségek kialakulásánál vannak jelen, hanem  például a vércukorszint egyensúlyának szabályozásában is.

Egy magyar kutatók közreműködésével megjelent nemzetközi tanulmány szerint megállt a biológiai sokféleség növekedése az európai édesvizekben.

A Hunga Tonga-vulkán tavaly januári kitörése következtében kétszer is jelentősen megnövekedett a Föld elektromos töltöttségi szintje.

2023. július 15-ével megújul az ELKH – 2023. szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) – Irányító Testülete.

Egy evolúciósan ősinek tekintett agytörzsi idegsejtcsoport is szükséges a negatív emlékek raktározásához és előhívásához.

A kórházi étkeztetésről, a védőnői hálózatról és az innováció segítéséről is szó volt az Országgyűlés keddi ülésén.

Az új innovációs stratégia fókuszában a tudásalapú gazdaság megerősítése, a kutatóhelyek, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása áll.