A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet.
Rekordidő alatt képes steril sebzáródást előidézni az AGCL nevű por alakú anyag, amelyet a koreai kutatók eredetileg a hadsereg számára, a harctéri sebesültek gyors ellátása céljából fejlesztettek ki.
A VISION vizsgálat kimutatta, hogy a legjobb standard kezelés mellett adott [177Lu]Lu-PSMA-617 meghosszabbította a radiológiai progressziómentes túlélést (rPFS) és a teljes túlélési időt PSMA (prosztataspecifikus membrán antigén) pozitív mCRPC-ben.
Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).
Egészen a közelmúltig célszervkárosodásoknak neveztük a magas vérnyomás okozta szervi eltéréseket, újabban hypertonia mediálta szervkárosodásoknak hívják őket. (Érdekesség, hogy az egészen friss amerikai hypertoniaajánlás még mindig célszervkárosodást használ a szövődmények megnevezésére – target organ damage).
A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.
A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére.
A gyulladásos bélbetegségek (IBD) számos komorbiditással társulhatnak. Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettek az IBD-s betegek fokozott vénás és artériás tromboembóliás rizikójára, melynek hátterében a megváltozott patofizológiájú véralvadási kaszkád véleményezhető.