hirdetés
2019. szeptember. 17., kedd - Zsófia.
hirdetés

Tényleg veszélyben vannak a nők a téves rákszűrési eredmények miatt?

Az állam által preferált rákszűrési mód kritikájával hirdeti magát egy magáncég. Tényleg veszélyben vannak a szűrésen átesett és egészségesnek minősített nők? Valóban hamis az eredmények negyven százaléka? A Válasz Online tényfeltáró írása.

„Ramóna: »Két pici gyerekem van, és meg fogok halni.« A kétgyermekes anyuka alig múlt 30, amikor méhnyakrákot diagnosztizáltak nála. Pedig az utolsó nőgyógyászati vizsgálatánál még minden rendben volt. Hiába végezték el az orvosok a Wertheim-műtétet, Ramóna esetében az egyik legrosszabb forgatókönyv valósult meg” – a fiatal nő történetét a Neumann Labs oldalán osztja meg annak az információnak a kíséretében, hogy a „kenetcitológia nem megbízható, a rákos esetek akár 30 százalékát is elvétheti”, ezzel szemben a saját HPV-tesztjük „közel 100 százalékban kimutatja a rákot okozó vírus jelenlétét”. A hetek óta folyó intenzív Facebook-kampány során ez az információ nők tömegét érte el, a lehetőségről beszámoló lapok olyan méhnyakrákból felépült nők szenvedéstörténetéről írtak, akik korábban voltak ugyan nőgyógyászati rákszűrésen, ám utóbb mégis daganatos betegséget mutattak ki náluk.

„A statisztikák szerint ma minden második rákos eset olyan nőnél fordul elő, aki jár szűrésre, és a rákos esetek harmadában – a rendkívül súlyos betegség ellenére – negatív citológiai eredményt kapott. Pedig a citológiai rákszűrés feladata az lenne, hogy még a rák kialakulása előtt találja meg a problémát” – tartalmazza a cég sajtóanyaga. (A negatív citológiai eredmény azt jelenti, hogy nem találtak elváltozást.)

Ha ez igaz, nők tömegei lehetnek életveszélyben. Ha ennyi a hiba, akkor mi értelme van egyáltalán a népegészségügyi szűrésnek? És egyáltalán: hogyan halhat meg Magyarországon évente közel ötszáz nő méhnyakrákban, miközben évtizedekig nálunk volt a legkomplexebb szűrési mód Európában?

A hirdetésben kritika alá vett citológia alaprésze a nőgyógyászati vizsgálatnak. A módszer pedig népegészségügyi szinten annyira hatásos, hogy ennek révén sok európai országban töredékére lehetett csökkenteni a halálozást, és így a világ népegészségügyi szűrési programjai közül a nőgyógyászati lett az egyik legsikeresebb.

A magyar nők mintegy fele – és vélhetően éppen a legveszélyeztetettebb fele – azonban nem jár szűrésre, a magas magyar – és kelet-európai – halálozási adatok mögött elsősorban ez a jelenség áll. Van azért haladás is ezen a téren. Óriási küzdelmek árán sikerült elérni, hogy a szociálisan leszakadt rétegeknél a védőnők vegyék le a kenetet, és a rákszűrés olyan nőkhöz is elérjen, akik soha nem fognak 10-25 ezer forint közötti nőgyógyászati vizitdíjakat fizetni, és nem keresik fel a közfinanszírozott nőgyógyászati rendelőket sem.

A védőnői program és a Neumann Labs programja azért is izgalmas, mert mindkettőnek köze van Koiss Róberthez, a fővárosi egyesített Szent László és Szent István Kórház onkológus főorvosához. Vagyis adott egy program, amely a citológiai vizsgálatok eredményességének dicséretére és a szűrővizsgálat kiterjesztésére épül, és egy másik, amely a citológia erőteljes kritikájára. Pikáns.

A Neumann Labs videójában Koiss Róbert rendkívüli hangsúlyokkal beszél a citológiai vizsgálat megbízhatatlanságáról. Kérdésünkre, hogy mire alapozza a kritikát, a cég médiaügynökségén keresztül a következőt válaszolta: „Az egyik legfontosabb tanulmány ebben a témában azt mondja, hogy egy 5 éves időszak során diagnosztizált rákos esetek 32 százalékában a citológia negatív eredményt adott, 13 százalékban pedig az eredmény nem megfelelő utánkövetése okozott súlyos betegséget. Az adatok a világ egyik legjobb egészségügyi szolgáltató rendszeréből származnak: Kaiser Permanente Medical Care Program of Northern California” – és meg is jelölte a szakirodalmi forrást. Magyar adatként pedig arra hivatkozott, hogy „a Dél-pesti Centrumkórház szülészet-nőgyógyászati osztálya feldolgozta a 2007-től 2015-ig hozzájuk küldött 709  méhnyakrákos esetet, és a rákszűrési eredménnyel rendelkező nők 26 százalékának volt negatív citológiai lelete”. Mindez a kampányban így hangzik el: „A sejtkenet érzékenysége egy daganat kiszűrésére közel 50 százalékos. Ezzel szemben a HPV DNS teszt alkalmas arra, hogy a vizsgáló módszernek az érzékenységét közel 100%-ra tudjuk javítani.”

A teljes cikket a Válasz Online-on olvashatja

(forrás: Válasz Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés