hirdetés
2018. október. 22., hétfő - Előd.
hirdetés

Paradigmaváltás kell a pszichiátriában

­Az idősödés nem egyenlő a demenciával, éppen ezért nagyon fontos, hogy azokat a prevenciós eszközöket megtaláljuk, amelyekkel a demencia megelőzhető. Nagyon fontos a társadalmi attitűd megváltozása: az idősödésre, amely egy biológiai folyamat, fel lehet és fel is kell készülni, és akkor erősen csökkenthető a demencia kockázata is – mondta lapunknak Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke.

hirdetés

− Sokat hallunk manapság a pszichoterápiák korlátozott hozzáférhetőségéről. Hány embernek lenne rá szüksége? Mennyibe kerülne ez a biztosítónak? Mennyibe kerül a magánellátásban? Milyen eredmény várható tőle?

A pszichoterápiák sajnos korlátozottan férhetők hozzá a hazai gyakorlatban, de ez nemcsak hazánkban, hanem sok más európai országban is így van. Ma a magánellátásban kb. 7000−30 000 Ft között van egy pszichoterápiás ülés ára, a nem magánellátóhelyek ennek töredékét kapják a finanszírozóktól, ezért nem tudják a pszichoterápia költségeit kitermelni. Azt, hogy pontosan hány embernek lenne rá szüksége, nagyon nehezen tudjuk epidemiológiai vizsgálatok hiányában megbecsülni, de azt biztosan állíthatjuk, hogy sokkal többnek, mint ahányan azt ma el tudják érni. Csak egy konkrét példát mondok: a lakosság kb. 9%-a szenved krónikus inszomniában Magyarországon, melynek első választandó kezelési módja a világ összes elérhető fontosabb irányelve szerint a kognitív viselkedésterápia – ehhez képest a két kezemen meg tudom számolni, hol foglalkoznak Magyarországon az inszomnia kognitív viselkedésterápiájával.

− Hogyan érdemes rangsorolni a pszichoterápiát és a gyógyszeres kezeléseket a terápiás gyakorlatban? Mikor melyiknek hol van a helye?

Minden betegségben máshogy van a rangsor, sok betegségben a gyógyszer az elsődleges, legalább ugyanennyi betegségben azonban a pszichoterápia. A leghatékonyabb ellátás azonban természetesen az, ha kombinálni tudjuk a kettőt.

Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke (Fotó: Medical Tribune)
Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke (Fotó: Medical Tribune)

− Az idei orvosi Nobel-díjat a cirkadián ritmus kutatásáért kapta három kutató. Milyen betegségek függenek össze a ritmus zavarával, hol tart most a tudomány a kezelésükben?

Csak a legfontosabbak: inszomnia, depresszió, kettes típusú cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek, magasvérnyomás-betegség, elhízás – vagyis a XXI. század szinte összes nagy jelentőségű betegsége összefügg a cirkadián ritmussal. Ezért is a Nobel-díj, amelynek azonban még van egy fontos üzenete: a megoldás, a kockázatcsökkenés nem feltétlenül gyógyszerektől, egészségtermékektől várható, hanem attól, hogy tudomásul vesszük a saját biológiai korlátainkat és nem próbáljuk ezeket alárendelni élethelyzetünknek. Az ember nem tudja a korlátait vég nélkül tágítani, bármennyire is egy olyan társadalmat hoztunk magunknak létre, amely ezt várja tőlünk. Az egészségügyben pedig paradigmaváltásra van szükség: nem a társadalmi igényeket kell előnyben részesíteni, hanem a külső-belső környezetünk átléphetetlen korlátaiból fakadóakat − vagyis nagy szavakkal az egészségügy is egy ökológiai paradigmaváltás előtt áll.

− A nyugati társadalmak elöregedésével egyre több időskori pszichiátriai zavarral kell foglalkozni az orvosoknak, gondolok itt az időskori depresszióra, a demenciákra. Milyen ma a geriátriai pszichiátria helyzete? Várható-e terápiás előrelépés a demenciák kezelésében? Egyelőre elég szerények az eredmények, a betegség viszont nagyon súlyos terhet jelent a család és a társadalom számára egyaránt.

A geriátriai pszichiátria és demenciák megelőzése és kezelése rohamléptekben fejlődik, évről évre egyre több ismeretünk, terápiás ígéretünk van kutatási oldalról. Ezek sajnos lassan kerülnek át a napi gyakorlatba, és nagyon-nagyon nehéz lépést tartani a ma már globális problémaként jelentkező idősödéssel. Hangsúlyozom azonban, hogy az idősödés nem egyenlő a demenciával, éppen ezért nagyon fontos, hogy azokat a prevenciós eszközöket megtaláljuk, amelyekkel a demencia megelőzhető, és ezek az eszközök gyakran nagyon egyszerűek: például egy hallókészülék. Nagyon fontos tehát a társadalmi attitűd megváltozása: az idősödésre, amely egy biológiai folyamat, fel lehet és fel is kell készülni, és akkor erősen csökkenthető a demencia kockázata is!

− A gyermek- és ifjúsági pszichiátria feladata kiemelkedően fontos, mert a fiatalkori pszichés állapot meghatározhatja az egész későbbi életpályát. Milyen lehetőségek vannak ma a fiatal magyar betegek számára?

A gyermekpszichiátriában még jelentősebb a kapacitáshiány, mint a felnőttben! Pedig ha a gyermek- és serdülőkori mentális betegségek megelőzése és ellátása hatékonyabban működne, akkor óriási terhektől mentesülne a felnőttellátás. Ehhez azonban világszerte szemléletváltásra van szükség.

− Régebben világviszonylatban vezettük az öngyilkossági statisztikákat. Ez szerencsére már a múlté. Hogyan sikerült ezt megvalósítani, mi a teendő még, és mit teszünk az öngyilkosságok megelőzésére?

Magyarországon nagyon jelentősen csökkent az öngyilkosságok gyakorisága, és ez nagyon nagy részben az áldozatosan dolgozó pszichiátereknek, klinikai pszichológusoknak, szakdolgozóknak, lelki telefonsegély-szolgálatoknak köszönhető, tisztelet és köszönet illeti őket! Azonban nem dőlhetünk hátra, mert a listán még mindig élen állunk (Európában hol a második, hol a harmadik helyen). Nagyon fontos volna egy nemzeti lelki egészség program, és öngyilkosság-megelőző akcióterv, aminek egyik első lépése lehetne az egészségügyben dolgozók, másodikban a laikus közönség képzése a krízis felismerésére és a pszichológiai elsősegély nyújtásának képességére. Az öngyilkossági kockázatot nagyon jól lehet valószínűsíteni megfelelő becslőskálákkal, ezeket fontos volna a rutinban is elkezdeni használni!

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés