hirdetés
2019. január. 20., vasárnap - Fábián, Sebestyén.
hirdetés

Mikor javasolt az antihipertenzív terápia?

Az USA-ban 2017-ben bevezetett – korábbinál alacsonyabb – hipertónia limitértékeknél megkezdett antihipertenzív kezelés nem véd a kardiovaszkuláris következményektől, ugyanakkor jelentősen emeli a pszichés „mellékhatások” rizikóját, írja a PharmaOnline.

hirdetés

Korábban már beszámoltunk róla, hogy az USA-beli szakmai szervezetek irányelvei alapján a tengerentúlon (Európában és Magyarországon nem) 140/90 Hgmm-ről 130/80 Hgmm-re csökkent a vérnyomásbeli határ- és célérték,- életkortól függetlenül. Ez alapján napjainkban körülbelül minden második felnőtt hipertóniásnak minősül az USA-ban, írja a PharmaOnline.

Az európai szakmai szervezetek szkeptikusak a limitértékek változtatásának terápiás hasznát illetően.

Az antihipertenzív gyógyszeres kezelés növeli a depresszió kockázatát

Németországi kutatók 12000 beteg adatainak áttekintése alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem védi meg a betegeket a halálos kimenetelű kardiovaszkuláris következményektől, ha a korábbinál (140/90 Hgmm) már alacsonyabb (130/80 Hgmm) vérnyomásértékeknél kezdik el őket gyógyszeresen kezelni. Ellenben, nem kívánt módon, az idejekorán bevezetett antihipertenzív gyógyszeres kezelés negatívan hathat a pszichére: a 130/80 Hgmm-nél magasabb vérnyomásúak a hipertónia diagnózisával való megbélyegzést követően ténylegesen „betegnek” érezhetik magukat.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A vizsgálatok eredményei alapján a gyógyszeresen kezelt hipertóniások mintegy felénél (47 százalék), míg a gyógyszeresen nem kezelt hipertóniások „csak” egyharmadánál (33 százalék) lépnek fel depressziós hangulatváltozások.

Amennyiben azzal kalkulálunk, hogy a hipertónia limitértékek csökkentése a tengerentúlon egy csapásra a felnőtt korú populáció 46 százalékát nyilvánította hipertóniásnak a korábbi 32 százalék helyett, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy a felnőttek 14 százalékát fokozott pszichés kockázatnak tette ki.

Kérdéses a motiváció az életmód megváltoztatására

Mind az amerikai, mind az európai szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy a magas vérnyomás diagnózisa ellenére sem vált életmódot az emberek jelentős része, azaz nem hagyják abba a dohányzást, nem kezdenek el sportolni. Valószínűsíthető tehát, hogy a hipertónia limitértékének alacsonyabbra változtatása nem vezet a kívánt életmódbeli változtatásokhoz, ugyanakkor a gyógyszeres kezelés esetleges megkezdése a pszichés kórképek gyakoribbá válását okozhatja, egyfajta negatív mérleggel válaszolva a lecsökkentett hipertónia-limitértékekre.

„Mindezek alapján Európában nincs értelme a hipertónia alsó limitértékét csökkenteni” – mondja a citált közlemény szerzője, a TUM munkatársa, Karl-Heinz Ladwig.

(Forrás: Eur Heart J)

(forrás: PharmaOnline )
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés