hirdetés
2022. december. 01., csütörtök - Elza.
hirdetés

Miért vannak arrogáns orvosok?

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a budapestiek kevésbé érzik magukat kiszolgáltatottnak, amikor orvoshoz fordulnak. Az emberi méltóságát azonban kortól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül bárkinek megsérthetik. Az életmentés és a gyógyítás mellett a kioktatás, a lekezelő hangnem és a megalázás is része a hazai betegellátásnak - írja a hvg.hu.

„Ha az emberek elfogadják, hogy száz cipészből csak kettő végez jó munkát, akkor miért gondolják, hogy ez az orvosoknál másként van” - mondja egy fiatal urológus, aki arról is beszél: megérti ő a betegek panaszait, de szerinte sokkal fontosabb, hogy a betegséget meggyógyítsa, semmint hogy „kedveskedjen meg jófejkedjen”. (Azt csak csendben jegyezzük meg, hogy a kedveskedés és a megalázás között még számtalan lépcsőfok van, amelyek jó része tolerálható, utóbbi azonban elfogadhatatlan.) Egy belgyógyász kollégája pedig arról beszél, hogy nyilván az orvosok sem angyalok, de a betegek is sokszor agresszíven lépnek föl: „legutóbb azért akart feljelenteni egyikük, mert meg mertem kérdezni tőle, hogy pontosan mije fáj. Azt ismételgette, hogy olvassam el a beutalót, és ne kérdezgessek, különben feljelent”.

„Magyarországon még csak a legifjabb orvosgeneráció részesült ilyen oktatásban” – mondja Pilling János, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen orvosi kommunikációt tanító szakember. A medikusok féléves tantárgyát a kötelező továbbképzések keretein belül választható kommunikációs panelek egészíthetik ki. „Az orvosoknak csak egy részére jellemző az arrogancia, hiszen ők is legalább olyan sokfélék, amilyenek a betegek. A konfliktusok forrásai azonban nem csak az orvosok lehetnek, hanem a páciensek is – a média gyakran ad hírt orvosokra támadó betegekről –, s az egészségügy társadalmi és politikai környezete is kelthet olyan feszültségeket, amelyek az orvos-beteg kapcsolatban megjelennek” – érvel Pilling. Az orvosok társadalmi helyzete is sokat változott – teszi hozzá. „A beteg kiszolgáltatottsága vagy az orvos fölérendelt helyzete a gyógyítás sajátos viszonyrendszeréből adódik, de a paternalisztikus szemlélet erősen visszaszorult már” – utal arra, hogy a 20. század elejéig egyáltalán nem volt jellemző, hogy a doktor felvilágosította volna a beteget a kezelés mikéntjéről, vagy megkérdezte volna a véleményét.

Ezt erősíti az a közkeletű orvostörténeti megközelítés is, amelyik a betegbiztosítás megjelenéséhez köti az orvosok szolgáltató attitűdjének megjelenését. Ebbe a folyamatba rondított bele az egészségügy második világháború utáni államostítása, és „hozta el hozzánk” a hálapénz mellett az arrogáns orvosi hozzáállást is. „A betegek többsége nem tesz panaszt, akkor sem, amikor ilyen történik vele. Amikor egy arrogáns orvosról szóló történetet hallgatok, és utána megkérdezem az elszenvedőjét, hogy mit tett, a válasz általában annyi: mérges voltam” – utal Pilling arra, hogy bár a betegjogok rögzítve vannak, sokan mégsem kívánják kikényszeríteni őket.


A teljes cikk a hvg.hu-n


cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Dr. Kovács Attila Géniusz fődíjas reumatológus főorvos alighanem a legsikeresebb kvízjátékos. Rangos Katalin beszélgetett vele.