2020. október. 01., csütörtök - Malvin.
hirdetés
hirdetés

A laikusok mellett a házi- és a szakorvosokat is képezni kell

Indul a Nemzeti Vese Program

Minden bizonnyal korszakváltás történt Magyarországon. A vesebetegségek kezelésének hazai történetében talán még soha nem fordult elő, hogy egy asztalhoz ülve, egy cél érdekében együtt dolgoztak volna transzplantológusok, a dialízis centrumok képviselői, civilek és betegszervezetek, akik most közösen indítják a Nemzeti Vese Programot.

hirdetés

Az elmúlt húsz év egészségügyében a vese problémáival foglalkozó nefrológia háza táján legtöbbször az átültetés kontra művesekezelés vitáiról hallhattak orvosok és laikusok egyaránt, nem egyszer olyan sarkos véleményeket megfogalmazva eközben, hogy míg a transzplantáció életet ad, a dialíziskezelés inkább üzlet azoknak, akik művelik. Azaz: korábban rendre az a vád érte a műveseállomásokat, hogy miattuk kevés a veseátültetés; nem teszik várólistára a betegeket, csak hogy kezelhessenek. Lényegében ezt a szemléletet erősítette az Állami Számvevőszék egyik tavaly őszi jelentése is, amelyben a többi közt megállapították, hogy a rászorulók tájékoztatása az átültetés lehetőségéről a művesekezelést végző centrumokban nem egységes és nem elégséges. Ezúttal azonban már az is világossá vált, hogy aki Budapesten kap új vesét, az jóval esélyesebb az öt évnél hosszabb túlélésre, mint az a honfitársa, akinek a beavatkozást az ország keleti felében végzik el, és hogy a betegek körében terjed a hír, ha nem jól sikerül egy-egy beavatkozás -- ilyenkor előfordul, hogy azok is levetetetik magukat a listáról, akik korábban rajta voltak.

Mára azonban változni látszik a szemlélet: a Nemzeti Erőforrás Minisztériumban május 13-án útjára indított Nemzeti Vese Program beharangozó sajtótájékoztatóján a szakterülethez bármilyen szempontból kapcsolódó résztvevők egyöntetűen azt hangsúlyozták: életkora vagy betegségének szövődményei miatt a vesepótló kezelésre szoruló betegeknek csak körülbelül a negyede alkalmas az átültetésre. Ezért bár igaz, hogy általában a transzplantáció a beteg számára a lehető legjobb életminőséget és kilátásokat adó megoldás, azoknak, akiknél az átültetés nem jöhet szóba, a minél jobb minőségű dialízis-kezelés nyújthatja az életben maradás esélyét.

Nemzeti Vese Program

Gondok azonban nemcsak a különféle vesével (is) foglalkozó szakterületek közötti küzdelmek miatt adódtak. Ma ugyanis nem csak az a baj, hogy rosszul finanszírozzák a művesekezelést, és kevesen vannak a várólistán. Bár szakmabeliek régóta hangoztatják, hogy a magas vérnyomás, illetve a cukorbetegség talaján előbb-utóbb vesebetegség is kialakulhat, a háziorvosok tudásában komoly hiányosságok vannak a kór kialakulását, kezelését, ha úgy tetszik, mibenlétét illetően. Bár a vesefunkció ingyenes vizsgálatára a betegeknek ma jogszabály adta joguk és lehetőségük volna, a szakemberek közül nagyon sokan nem végeztetik el azokat, holott ezt családorvosként kötelező lenne megtenniük.

A gondok orvoslása érdekében a Nefrológiai Szolgáltatók Egyesületének kezdeményezésére a Magyar Nephrológiai Társaság, a Magyar Transzplantációs Társaság és civil szervezetek olyan közös platformot alakítottak, amely mind a lakosságot, mind a szakembereket folyamatosan tájékoztatni kívánja a vesebetegség veszélyeiről, kezelési lehetőségeiről. Legfőbb céljuk, hogy közös munkával cselekvési tervet alkossanak, amelyet reményeik szerint a szaktárca is támogat majd. Miként ugyanis prof. dr. Kiss István országos szakfelügyelő főorvos fogalmazott: egy nemzeti program indításakor szembe kell nézni azzal, hogy ez egyfajta segítségkérés, figyelemfelhívás, amely olyan esetekben fordul elő, amikor az egészségügy önmagában már nem képes megoldani egy-egy terület problémáit. Ilyenkor kell új társadalmi közmegegyezést kötni, hogy az adott területet kiemelten kezelik.

A segítségkérés jogosságát az adatok mindenesetre alátámasztják. Ma Magyarországon mintegy 2,5 millióan élnek magas vérnyomással és mintegy 1,5 millióan cukorbetegek. Közülük kerül ki később a legtöbb vesebeteg, oly módon, hogy a betegség későbbi fázisáig a kór néma marad, azaz nem, vagy alig ad tünetet – őket kellene korán kiszűrni. A betegek közül körülbelül 50 ezren lehetnek, akiknek már komolyan károsodott a veséjük; ilyenkor a betegség előrehaladásának lassítása, a szövődmények kialakulásának csökkentése a cél. A betegség végső fázisában a betegeknek vesepótló kezelésre, transzplantációra vagy veseátültetésre van szükségük. Évente manapság 6000-6500 személy kap művesekezelést, amely az elmúlt évtizedekben olyan minőségi javuláson ment keresztül, hogy a betegek a kezelés mellett további 15-20 évet élhetnek, ráadásul későbbi transzplantációjuk is sikeresebb lehet.

Vese várólistán jelenleg 804-en vannak, közülük azonban csak 686-an alkalmasak az átültetésre – közölte dr. Kóbori László, a transzplantációs társaság elnöke. Bár három év után tavaly ismét nőtt az élő és halott szervdonorok száma Magyarországon, a hazai átültetések gyakorisága azonban még mindig messze elmarad a szükségestől. (Leginkább a szív- és a tüdőátültetések terén vannak hiányosságaink – e két esetben nem ritkán előfordul, hogy volna ugyan beültethető szerv, ám olyan beteg, akinek beültethetnék, már nemigen, lévén alig vannak rászorulók a várólistán.) Tavaly előrelépés történt az élő donortól származó átültetésekben is: nemcsak 75 százalékkal emelkedett az ilyen vesetranszplantációk száma, de most már Debrecenben is végeznek élődonoros veseátültetést. Ugyancsak jelentős előrelépés, hogy tavaly négy intézményben már úgynevezett kórházi koordinátor segíti a lehetséges donorok felismerését, s végzi azt a minőségbiztosítási munkát, amelynek segítségével később elemezni lehet, esetleg miért nem ismertek fel valahol egy agyhalottat. A szervkoordinációs iroda ezt a programot három év alatt 45 intézményben szeretné bevezetni, remélve, hogy mind az egészségügyi szakszemélyzet, mind az érintett családok körében javul a tájékoztatás és a tájékozottság – mondta el dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálatnál működtetett Szervkoordinációs Iroda igazgatója.

A rendezvényen azt is közölték: vesebetegseg.hu címen már látogatható a nagyközönségnek szóló, tájékoztató jellegű weboldal, amelyen mód van szakemberekkel történő konzultációra is. Az új kezdeményezés júniusban megjelenik a budapesti Egészségliget elnevezésű rendezvényen, és hamarosan útjára indít egy felmérést a háziorvosok körében, amelyet később keditpontos családorvosi képzések követnek majd.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!