2020. március. 31., kedd - Árpád.
hirdetés
hirdetés

Fényterápia javíthatja a Parkinson-kóros betegek alvásminőségét és pszichés állapotát

A nappali (mesterséges) megvilágítás optimalizálása a Parkinson-kóros betegeknél az alvászavarok, illetve a depresszív és agitált állapotok javulásához járul hozzá.

hirdetés

A Parkinson-kóros betegek nagy része alvászavaros. A nappali álmosság és az esti nyugtalanság sok beteg otthoni ellátását megnehezíti, és ápolási otthoni ellátás igénybevételét teszi szükségessé.

A Parkinson-kórral társuló alvászavar pontos oka nem ismert. Agykutatók úgy vélik, hogy az alvászavarok és a neurodegeneratív megbetegedés egymást oda-vissza irányban erősítik, és az alváshiány a béta-amiloid plakkok fokozott mértékű lerakódásával jár együtt.

A nappali homály és az éjjeli fények árthatnak

Egyes kutatók úgy vélik, hogy a cirkadián ritmus zavara, a hiányzó szinkronizáció is szerepet kaphat a Parkinson-kór tüneteinek a megjelenésében. Az érintett betegek ritkán hagyják el lakóhelyüket vagy ápolási otthonukat, sok időt töltenek zárt térben, mesterséges fényen, ami általában túl alacsony intenzitású és nem képes a természetes, nappali fényesség helyettesítésére. Ha valaki idősek otthonában vagy valamilyen ellátó intézményben él, a helyzet általában még rosszabb, hiszen éjjelente is világítanak – biztonsági okokból – a (jelző)fények. Mindez a betegek nappal-éjjel, ébrenlét-alvás ciklusainak a még jelentősebb megzavarásához vezet.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

Világítsunk úgy, mint a természetes fény!

USA-beli kutatók vizsgálatai alapján a nappal-éjszaka ciklusoknak megfelelő megvilágítás alkalmazása hozzájárul az Alzheimer-betegek cirkadián ritmusának a „beállításához”, és – közvetve - a tünetek szubjektív és objektív javulásához.

Nyolc ápolási otthonban, 46 beteg bevonásával végzett vizsgálatok alapján a 14 héten át tartó, cirkadián ritmusnak megfelelő megvilágítás javítja a betegeknél az alvásminőséget, csökkenti a depressziót és a nyugtalanságot.

A vizsgálatban az alvás minőségét a PSQI (Pittsburgh Sleep Quality Index) alapján ítélték meg, ami 10,30 pontról 6,67 pontra javult.

A depresszió mértékét a demencia esetén megszokott „Cornell Scale for Depression in Dementia” alapján mérték. A fényterápia hatására ez esetben 10,3 pontról 7,05 pontra javult az átlagos állapot.

A Parkinson-kórhoz társuló agitáció, nyugtalanság a Cohen-Mansfield Agitation Inventory (CMAI) alapján 42,65 pontról 37,14-re redukálódott, ami ugyan szemmel látható különbség, de statisztikailag mégsem szignifikáns.

Elsőként igazolt a fényterápia hatékonysága

A korábbi vizsgálatok egymásnak ellentmondó eredményekre jutottak a fényterápia Alzheimer-kórban való alkalmazhatóságát, eredményességét illetően.

Egy 2014-ben született Cochrane-elemzés alapján a fényterápia Parkinson-kórban való alkalmazása nem tekinthető evidencia-alapúnak.

A most bemutatott eredmények elsőként támasztották alá a cirkadián ritmus külső fénnyel való szinkronizálásának az eredményességét a Parkinson-kóros betegek esetén – több szempontból is.

 

Forrás:

J. Clin. Sleep Med.

Dr. Budai Marianna
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 2,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!