2020. április. 03., péntek - Buda, Richárd, Múzsa.
hirdetés
hirdetés

Drágán fizetünk a törésért

A közelmúltban kiderült, hogy a csont nemcsak endokrin, de gasztrointesztinális szerv is egyben. A tudomány kezdi feltárni azt a közös alapot, ami miatt sokszor kapcsoltan jelenik meg a csontritkulás, a diabétesz, az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri megbetegedés, valamint a krónikus obstruktív tüdőbetegség. A megelőzés és a kezelés terén egyaránt sok az azonosság.
hirdetés

Gerald Karsenty és kollégái felismerték (Cell, 2007;130:3:456–469), hogy a csontépítő oszteoblasztok oszteokalcin termelésével vesznek részt a szénhidrát-anyagcsere szabályozásában. A hormon növeli az inzulintermelő sejtek számát és funkcióját, illetve a sejtek inzulinérzékenységét. Ezzel a tápanyagok csontba épülését is segíti.
Ugyanezek a kutatók írták le korábban a leptint, amely közreműködik a csontanyagcsere szabályozásában. Richard Niemeier munkatársaival augusztusban publikálta (Bone 2008;43:230–7), hogy az oszteoblasztok – a májsejtek mellett – részt vesznek a kilomikronok (a bélből felszívódó lipoproteinek szállítói) véráramból való kiszűrésében. A kilomikronok nem megfelelő eltávolítása hozzájárul a cukorbetegség és az érelmeszesedés kialakulásához.
A csontritkulás alapkutatásának területén egy harmadik felfedezés is történt a közelmúltban: az oszteoklasztogenezis-gátló citokinnek, az oszteoprotegerinnek a felfedezése. Az oszteoprotegerin hatására kevesebb makrofág alakul csontbontó oszteoklaszttá, ezért napjainkban kísérletek folynak rekombináns humán oszteoprotegerin felhasználására a csontritkulás kezelésében. Ennek sikerét valószínűleg ugyanaz fogja korlátozni, ami a jelenlegi első vonalbeli gyógyszeres kezelésnek számító biszfoszfonátok terápiás hasznát is: mindkettő gátolja a csontlebontást – ezáltal növeli a csont tömegét –, azonban a fiziológiás csontátépülést és -regenerációt is hátráltatja.

Eurómilliárdok

Az egymással összefonódó életmódbetegségek egyre nagyobb terhet rónak az öregedő európai társadalmakra, az Európai Unióban például évente 3 millió oszteoporózissal összefüggő csonttörésre számíthatunk – kezelésük 37 milliárd euróba kerül. A Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem teszünk semmit a trendek lefékezésére, a törésellátás költsége 10 éven belül megkétszereződik.
A nemzetközi szervezet tagja a Magyar Oszteoporózis és Oszteoartrológiai Társaság is, amelynek elnöke, dr. Horváth Csaba professzor elmondta: hazánkban évente 100 ezer csonttörést okoz az oszteoporózis, s e betegek 85 százalékának csontritkulását a törés után sem kezelik, holott a fokozott rizikójú betegek gyógyszeres terápiája szignifikánsan növeli a csontdenzitást és csökkenti a törési kockázatot. A 2007 végén módosult támogatási rendszer ritka pozitívuma, hogy a fokozott rizikójú betegek esetén támogatja a prevenciót, azaz a D-vitamin- és Ca-pótlást, sőt bármely antiporotikum csak kalcium és D-vitamin együttes adásával részesül térítésben.
Dr. Bors Katalin, a Fővárosi Önkormányzat Visegrádi Rehabilitációs Szakkórház és Gyógyfürdő főigazgató főorvosa szerint a törésszám csökkentése komplex társadalmi feladat. Nem kizárólag az egészségügy felelőssége, fontos a biztosító, az élelmiszeripar szerepe, a rossz utak, járdák kijavítása, de még az utcai illemhelyek számának növelése is (a balesetveszélyt fokozó sietés elkerülése érdekében). Az oszteoporózis kezelésében Bors Katalin alapvetőnek tartja a szakmák együttműködését – a speciális gyógytorna például, mint említi, ötödével csökkenti a törés valószínűségét –, a társbetegségek (például látáshibák, depresszió) gyógyítását. A betegek felelőssége is alapvető: az átlag magyar a szükséges Ca-mennyiség felét fogyasztja, nem mozog eleget, viszont dohányzik, ami 50 százalékkal növeli a csontritkulás kockázatát. A főorvosnő szerint a család is sokat tehet a törések megelőzéséért a lakás átrendezésével, akadálytalanításával, az apró, csúszós szőnyegek eltávolításával.

Fiatalok, férfiak

Az Európai Bizottság tíz évvel ezelőtt felmérte az akkori 15 tagállam hozzáállását a csontritkulás mint népbetegség kezeléséhez, megelőzéséhez. A hiányosságokat látva a bizottság a Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány segítségével nyolc ajánlást fogalmazott meg a kormányok számára, amelyek teljesülését, valamint az azóta belépett országok helyzetét az alapítvány egy októberben publikált vizsgálatban vette számba (http:// www.iofbonehealth.org/download/osteofound/filemanager/publications/pdf/eu-report-2008.pdf). Az eredmények azt mutatják, hogy míg az új évezredben 30-100 százalékkal nőtt a törések száma, a 27 tagországból csak 6 (Bulgária, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Portugália) deklarálta, hogy a csontritkulás megelőzése prioritás, és csak 18 tagországban van országos ajánlás az optimális Ca- és D-vitamin-bevitelre (Magyarország közéjük tartozik). Több érdekes adat is kiolvasható az összehasonlításból, így az államok 60 százalékában megfelelő a csontdenzitométer-ellátás (hazánkban is); míg Romániában és Bulgáriában azonnal rendelkezésre áll a berendezés, Magyarországon 2-8 hét a várakozási idő, ami Svédországban 180 nap is lehet. A vizsgálat költsége is széles határok között mozog: Lengyelországban 10 euró, Dániában 200, Magyarországon 25.
A nemzetközi szervezet kampányt indított a társadalom tájékoztatása érdekében, amiben szóvivői szerint az orvoson kívül részt kell vállalniuk a betegszervezeteknek és a médiának is. Felhívják a figyelmet arra, hogy a legfontosabb a megelőzés, alapvető az életmód átalakítása. Ajánlják az ellenállást növelő mozgásformák
– kocogás, evezés, kerékpározás, torna – és a koordináció, egyensúlyérzék növelését szolgáló tánc, thai chi végzését, a kalciumban gazdag táplálékok: tejtermékek, szardínia, tofu fogyasztását (napi 1000 mg Ca), a kielégítő D-vitamin-bevitelt (800 IU D3/nap),
a megfelelő fehérje- és zöldség-gyümölcs mennyiség fogyasztását.
A kampány orvosok számára is megszívlelendő mondanivalója, hogy a csontritkulás nemcsak az idős, törékeny kinézetű asszonyok között fordul elő, de a fiatalabb, aktív életet élő nők, sőt férfiak körében is gyakori, akikre az ellátórendszernek is nagyobb figyelmet kell fordítania.


Dr. Kazai Anita, Medical Tribune, 2009. 4. szám

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!