hirdetés
2017. november. 22., szerda - Cecília.
hirdetés

A légszennyezésről

A legkritikusabb összetevő a városi szállópor, mert a nanoméretű koromrészecskék akadály nélkül jutnak át az érfalakon, írja a Weborvos.

hirdetés

1948-ban az amerikai Donara városában tizenkilenc ember életét követelte a levegő kritikus minősége – idézte fel a Weborvos beszámolója szerint a múlt századi esetet egy konferencián prof. dr. Gelencsér András levegőkémikus kutató, a Pannon Egyetem rektora. A még pusztítóbb, 1952-es londoni szmog négy napig tartott december elején, s olyan extrém körülmények uralkodtak a városban, amit ma elképzelni is nehéz. Négy nap alatt négyezren, az azt következő négy hónap alatt pedig nyolcezren haltak meg! A magas szám is bizonyítja, hogy a levegő minősége komoly egészségügyi kockázatot jelent, különösen a városi lakosságra nézve.

Ha ez a múlté is, azért egyáltalán nem nyugodhatunk meg. A légszennyezés legkritikusabb összetevője ma a városi szállópor (PM10), amely veszélyes összetevőket tartalmaz, ugyanis a nanoméretű koromrészecskék gyakorlatilag akadály nélkül jutnak át az érfalakon. A modern autómotorok ugyan kevesebb, de még kisebb nanorészecskéket bocsátanak ki, mint a régi dieselek. A PM10 összetevői között találhatóak az égésből származó rákkeltő szerves vegyületek, a gépjárművek katalizátoraiból származó nanoméretű fémrészecskék, valamint a fékbetétek, gumiabroncsok kopásából származó részecskék és még sok más összetevő, valamint a légkörben keletkező szerves nitrátvegyületek, baktrériumok, vírusok.

Az ember szervezetében a legnagyobb anyagbevitel a légzés: naponta 30 kilogramm levegőt veszünk magunkhoz a szennyezéssel együtt, s így a szállóport, mint egy tablettát ,,veszik be" a városlakók nap mint nap - érzékeltette az állapotokat, majd egy tüdőmetszet fotóját vetítette fel, amely tele volt fekete pöttyökkel, azaz koromcsomókkal. A szövetdarabka egy nem dohányzó városlakótól származott.

A városi szállópor becslések szerint 0,7 százalékkal növeli a mortalitást, a hörgők megbetegedése és a köhögés kialakulása legalább 3 százalékkal nő – természetesen a növekvő tüneteket nehéz vizsgálni, ezek csak becsült adatok, jelezte. A WHO becslése szerint évente 400 ezer többlethalálozást okoz a levegőszennyezettség. Míg a dohányzás miatt négy évvel csökken a várható élettartam, addig a rossz minőségű levegő egy évvel rövidítheti meg az életünket 2000-es adatok szerint, de 2020-ra javulást prognosztizálnak.

Közismertek a levegőszennyezés (krónikus) egészségkárosító hatásai, ilyenek az allergia és a hiperszenzitivitás, az asztma, a légzőrendszer egyéb megbetegedései, a tüdőrák gyakoriságának növekedése, a COPD (régi nevén: hurut), sőt: magzati károsodás is előfordulhat.

A levegőminőség javulásának egészségügyi hatásairól egy dublini vizsgálat adatai állnak rendelkezésre: a városban1990-ben tiltották be magas kéntartalmú szén használatát, majd 13 éven keresztül monitorozták, hogy ez milyen egészségügyi hatással jár. Eszerint a PM10 koncentráció 70 százalékos csökkenésének köszönhetően a légúti mortalitás 15, a szív- és érrendszeri betegség mortalitása 10 százalékkal csökkent.

Az újabb fenyegetés, a globális felmelegedés is hordoz légszennyezési problémákat, ugyanis a kialakuló hőhullámok extrém szmogveszéllyel járnak.

(forrás: WebOrvos)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés