hirdetés
hirdetés
2017. augusztus. 23., szerda - Bence.
hirdetés

Van, vagy nincs orvoshiány?

A megfélemlített, rezignált, lestrapált orvosok hallgatásán túl sem könnyű eligazodni az orvosok számát illetően, a Kettős Mérce tett kísérletet rá.

hirdetés

Aggasztó hírek láttak napvilágot nemrég: 600 sürgősségi orvos helyett alig 140 dolgozik a magyar kórházakban, derítette ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK). A Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke, Berényi Tamás jelezte: nekik kétségeik vannak kutatásuk pontosságát illetően, ugyanis a sürgősségis kollégák nem akartak részt venni a MOK felmérésében, „mert nem támogatnak semmilyen, a tulajdonos és a menedzsment háta mögött zajló adatgyűjtést.”

De ezen túlmutatóan sem könnyű eligazodni az orvosok számát illetően. Így a Kettős Mérce is csak részadatokra támaszkodhatott.

Vegyük például az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) 2012-ben indult humánerőforrás monitoring rendszerét, amelynek felállítása csaknem félmilliárd forintba került. Célja pedig az lenne, amit a neve takar: monitorozni a humánerőforrást az egészségügyi ellátórendszerben. A rendszernek elméletileg 2015-ben már üzemelnie kellett volna tisztességgel (a pénzt biztosító TÁMOP-pályázatban legalábbis ez állt), ehhez képest 2016 nyaráig nem nagyon volt rajta semmi, és azóta is csak kevés dolgot tudhatunk meg belőle.

De például valamelyest képet kaphatunk arról, hogy hány orvos vándorolt el az országból, illetve annyi kiderül, hogy hány orvos kért ki (vélhetően a külföldre távozás reményében) hatósági bizonyítványt a szakképesítése külföldön történő elismerése céljából. E tekintetben némileg bizakodóak lehetünk, ugyanis míg 2015-ben még 941 ilyen bizonyítvány készült, addig tavaly már csak 823, vagyis jelentősen csökkent azon orvosok száma, akik más országban akartak munkát vállalni.

Nagyon azonban ettől sem nyugodhatunk meg – és nem csak azért, mert az elmúlt években már tömegével távoztak az orvosok Magyarországról. Elég csak azt megnézni, hogy tavaly melyek voltak a hiányszakmák az egészségügyben.

Ebben is az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ adhat egészen szomorú kórképet: az országban mindenhol hiányszakmának számít az érsebészet, a gyermek- és ifjúságpszichiátria, a fül-orr-gége-gyógyászat, az igazságügyi orvostan, a nefrológia, az orvosi mikrobiológia, az ortopédia és a traumatológia, a pszichiátria és a transzfuziológia is. És ez még nem a vége, Budapesten kívül ugyanis mindenhol további hiányszakmának minősül még az infektológia, a sürgősségi orvostan, a patológia, a radiológia és a sebészet is. A legnagyobb probléma az, hogy 2016-hoz képest nincs semmilyen változás a listán, vagyis nem sikerült megoldást találni az orvoshiányra.

(forrás: Kettős Mérce)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink