hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.

Soha nem látott mértékű fejlesztések az egészségügyben

Megvalósult és tervezett uniós fejlesztésekről beszélt dr. Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár a PestiSrácoknak.

2010-re mekkora “hátrányt” halmoztunk föl az infrastrukturális beruházások terén, különös tekintettel az egészségügyre? Lehet-e ennek a méreteit, nagyságrendjét, hatásait szemléltetni?

Az előző, 2007-2013-as fejlesztési ciklussal kapcsolatban, ha a kormány nem avatkozik be, akkor 600-800 milliárd forint közötti támogatási összeget veszített volna el Magyarország. A 2007-2013-as időszakban rendelkezésére álló 24,9 milliárd eurós támogatási keretből 2010. április 30-ig az Európai Bizottság mindössze 3,8 milliárd eurót utalt át. A pályázatokhoz szükséges önerő előteremtése eladósodást generált, főként az önkormányzati szektorban.

Az egészségügyet nézve a kórházakat fenntartó önkormányzatoknak az egészségügyi feladataik ellátásából eredő adósságállománya 2010-ben olyan mértékű volt, ami már veszélyeztette a szakellátórendszer működésének biztonságát. A 2010 – 2014 közötti időszak alapvetően orvosolta a korábbi kormányzatok általi gondatlan kezelés következtében kialakult torzulásokat. A Kormány állami fenntartásba vette az eladósodott egészségügyi intézmények többségét, rendeztük a jogviszonyokat, létrehoztuk az irányítórendszer koncepcionális fejlesztésének alapjait. Az egészségügyi infrastruktúra korábban nem látott mértékű fejlesztésen megy keresztül. Magyarország ma fejlesztési források felhasználásában az elsők között van, a 2007-2013-as fejlesztési ciklust forrásvesztés nélkül zártuk.

Milyen típusú pályázati lehetőségek kerültek kiírásra az egészségügyi rendszer fejlesztésére vonatkozóan, mely területekre koncentrálódnak a projektek a jelenlegi időszakban?

A 2014-2020-as fejlesztési ciklusban az EFOP teljes keretéből jelentős összeget, több mint 148 milliárd forintot fordítunk az egészségügyi fejlesztések végrehajtására. Ebből közel 85 Mrd Ft-ot infrastruktúra fejlesztésre, míg 63 Mrd Ft-ot meghaladó összeget az egészségügy humán jellegű fejlesztésére fordítunk.

Fontos megjegyezni, hogy az uniós forrásokat a magyar kormány költségvetési forrásokból is kiegészíti, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) segítségével Budapesten és Pest megyében is tudunk fejlesztéseket megvalósítani, így ezen kiegészítő forrásokkal együtt az egészségügy fejlesztése érdekében több mint 166 Mrd forint összegben vállalhatunk kötelezettséget. Az egészségügyi ellátórendszer módszertani és informatikai korszerűsítése, a családokat érintő egészségügyi fejlesztések, a betegellátás színvonalának növelése, az ellátás hatékonyabbá tétele és a humán erőforrás megtartása alkotja az EFOP egészségügyet érintő fejlesztési irányát. Átfogó fejlesztéseket valósunk meg a prevencióra, a betegségek megelőzésre, az egészségtudatos szemlélet elterjesztésére valamint a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására helyezzük a hangsúlyt. Támogatjuk az alapellátást, fejlesztjük a népegészségügy rendszerét, korszerű szűrővizsgálatokra mozgósítjuk a lakosságot, egészségfejlesztő programokat biztosítunk. Kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy a kórházainkban fejlett infrastrukturális bázist alakítsunk ki, modern technológiákat és informatikai rendszereket vezessünk be, növeljük a betegbiztonságot. Mindemellett ösztöndíjprogrammal támogatjuk az egészségügyi pályát választókat, hiányszakmás képzéseket indítottunk, elősegítjük a foglalkoztatást.

Maradt-e még forrás? Várható további pályázatos lehetőség még ebben az időszakban?

A két új felhívásunkra összességében több mint 5 Mrd Ft támogatási keret áll rendelkezésre, melyet részben EFOP forrásból, részben költségvetési forrásokból biztosítunk. A felhívások előkészítése megfelelő ütemben halad, a tervezetek már elérhetőek a Széchenyi 2020 partnerségi fórumában.

A következő uniós költségvetési ciklusban mekkora források várhatóak egészségügyi célra?

Az Európai Bizottság az Európai Unió kohéziós költségvetésének közel tíz (9,9) százalékos lefaragását javasolta, de Magyarország és néhány más tagállam (Csehország, Észtország, Litvánia és Málta) esetében 24 százalékos lenne a vágás. Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a mostani, 2014-2020-as időszak 23,6 Mrd eurója helyett Magyarország a 2021-2027-es időszakra 17,9 Mrd eurót kapna a Bizottság tervei szerint.

A teljes beszélgetést a PestiSrácok közli.

(forrás: Pesti Srácok)
hirdetés

Könyveink