hirdetés
2019. november. 17., vasárnap - Hortenzia, Gergő.
hirdetés

Pszichotróp szerekről és kínai orvoslásról

Kábítószerek visszaszorításával kapcsolatos egyezmények módosításából adódó törvényi változtatásokat is tárgyalt csütörtök délelőtt a Ház.

hirdetés

Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár expozéjában kiemelte: az ENSZ kábítószerek bizottsága döntést hozott, amelynek értelmében új szerek – az U-47700 és a butil-fentanil  kerülnek fel a legveszélyesebb szerekről szóló jegyzékre, és ezért került a javaslat a magyar parlament elé.

Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka rámutatott: a kábítószerek, pszichotróp anyagok mérhetetlenül súlyos veszélyt jelentenek. Kitért arra is, hogy Magyarországon is szükség volt a 18 év alattiak körében bővíteni az addiktológiai szolgáltatások körét, majd jelezte: a Fidesz támogatja a javaslatot. Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka közölte: az U-47700 és a butil-fentanil a magyar jegyzéken eddig nem szerepeltek, a mostani javaslattal a legszigorúbb kategóriába kerülnek. A javaslatot szintén támogatják  jelezte.

Rig Lajos, a Jobbik vezérszónoka szerint nem ez lesz az utolsó fentanil-származék, ami felkerül a listára. A későbbiekben is foglalkozni kell ezzel a problémával, és el kell gondolkodni azon, hogy kormányrendeleti szint helyett miniszteri rendelet szabályozza a kérdést, így is meggyorsítva a folyamatot. A Jobbik támogatja az előterjesztést  mondta.

Mesterházy Attila (MSZP) szerint ez a kormány nem sokat tesz a kábítószer-probléma megoldása érdekében. Szerinte helyes az a cél, amit kitűztek, hogy 2020-ra drogmentes legyen Magyarország, de ennek megvalósítására  mint szavaiból kiderült  kis esélyt lát. Nagyobb szerepet szánna a prevencióban a civil szervezeteknek is. A kormány mostani politikája zsákutca, nem kap elég finanszírozást, forrást a probléma kezelése, a jó szakembereket pedig elűzték  jegyezte meg az ellenzéki politikus.

Lukács László György (Jobbik) szerint a kormánynak bár van drogstratégiája, az, úgy tűnik, elbukott. Ez látszik a költségvetési forrásokból: 2013-ban 300 milliót, majd azóta csupán 400 milliót különítettek el e célra. Költségvetési források nélkül nehéz harcolni, s az állam a drogprevenciós szerepéből az oktatási intézményekben lényegében teljesen kivonult - mondta, és rugalmasabb, gyorsabban reagáló szabályozást sürgetett.

Ónodi-Szűcs Zoltán zárszavában kiemelte: egy egyszerű törvényjavaslat került a parlament elé, egy szerződést kellene hatályba léptetni, és ehhez kéri a támogatást.

A pszichotróp anyagokról

Ónodi-Szűzs Zoltán elmondta: a törvénymódosítással nyolc új szer kerül a pszichotróp anyagok sorába. Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) azt mondta: a statisztikák szerint a fiatalok körében csökkent a szerhasználat, ugyanakkor a szintetikus drogokat többen próbálják ki. Rámutatott: a kormány 4,7 millió forintot biztosított a telepi droghasználat feltérképezésére, hogy preventív lépéseket tehessen. Hangsúlyozta a kabinet elkötelezettségét a kérdésben, és a megelőzés hasznosságát.

A szocialista Legény Zsolt elmondta: pártja támogatja a változtatást, mert a drog elleni küzdelmet az egyik legfontosabb feladatnak tartja. Rig Lajos (Jobbik) rámutatott: a herbált és egyéb szintetikus származékokat helyezik most tiltólistára, amelynek összetétele Budapesten utcánként változik. Veszélyük, hogy a dizájner drogok általában a szegénységben élők között a legelterjedtebbek. Úgy vélte, ezek terjesztése során "a posta a legnagyobb díler", hiszen a szerek az interneten sok helyről beszerezhetők, és mindössze egy molekulát kell megváltoztatniuk az előállítóknak, máris olyan szert hoznak létre, amely nincs a tiltólistán.

Ónodi-Szűcs Zoltán a vitára úgy válaszolt: a drogellenes stratégia 2013 óta van érvényben. Az idei költségvetésben 318 millió forint szerepelt prevenciós célra, jövőre 518 millió forint lesz. A stratégai huszonhét olyan pontot jelöl meg, ahol mind a keresleti, mind a kínálati oldalon be kell avatkozni. További programokban 3, valamint 1,9 milliárd forint áll rendelkezésre prevenciós célra.

Kubával kötött egészségügyi együttműködés hatályon kívül helyezése

Az 1966-ban Kubával kötött egészségügyi egyezmény hatályon kívül helyezését kezdeményezte a kormány 2012-ban arra hivatkozva, hogy a szerződés nem valósult meg ismertette az erről szóló előterjesztést Ónodi-Szűcs Zoltán. Közölte azt is: a kubai fél az egyezmény hatályon kívül helyezését úgy értelmezi, hogy azt a magyar kormány egyoldalúan mondja fel.

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy az egyezmény hatályon kívül helyezése ellenére Magyarország és Kuba között dinamikusan fejlődik a kapcsolat. Hangsúlyosan szólt annak szükségességéről, hogy Magyarország részt vegyen a fejlődő Kuba modernizálásában, a többi közt a vízipar, valamint a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén.

A szocialista Legény Zsolt arra kérdezett rá: mi lesz a turistaként vagy üzleti úton a másik országban tartózkodókkal, akik eddig az egyezmény értelmében sürgős esetben egészségügyi ellátásban részesültek. A jobbikos Rig Lajos szerint ez biztosítás kötésével megoldható. Ő egyetértett a kormányzattal abban, hogy ha nem tudták tartalommal megtölteni az egyezményt, akkor azt vissza kell vonni. Mesterházy Attila (MSZP) is úgy ítélte meg: a turisták biztosítással gondoskodhatnak egészségügyi ellátásukról. Ő arra várt választ: egy a Szovjetunióval kötött nyugdíjbiztosítási szerződést is felmond-e Magyarország.

Rendeződik a Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi képzése

Palkovics László oktatási államtitkár elmondta: a felsőoktatási törvény módosítása értelmében az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhellyel rendelkező és Magyarországon oktatási tevékenységet folytató külföldi felsőoktatási intézmények esetében a magyar kormány és a székhely szerinti állam kormánya között nemzetközi szerződés megkötése szükséges a magyarországi működés támogatásához. Mint mondta, ez a rendelkezés három ország összesen öt intézményét érinti, ezek közül az egyik a Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi tagozata, amely a Semmelweis Egyetem (SE) egészségtudományi karán folytat képzést. Közölte: a kínai egyetem magyarországi oktatási tevékenységét támogató megállapodás 2017 októberében kötötték meg, azt Szijjártó Péter külügyminiszter és a Hejlongcsiang tartomány oktatási hivatalának elnöke írta alá. Hangsúlyozta: a javaslat elfogadásával rendeződnek a Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem magyarországi működésének feltételei.

Fidesz: van lehetőség a felsőoktatási törvénynek való megfelelésre

Csenger Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: a hagyományos kínai orvoslás nagy népszerűséggel rendelkezik Magyarországon, ezért mindent megtesznek annak érdekében, hogy a több ezer évre visszatekintő, hagyományos kínai gyógyászat iránt érdeklődőknek lehetőségük legyen tanulmányokat folytatni ezen a területen. Elmondta: a Hejlongcsiang Kínai Orvostudományi Egyetem 2011 óta folytat képzést a SOTE egészségtudományi karán. Megjegyezte: "lám, lám", van lehetőség van a felsőoktatási törvénynek való megfelelésre, hiszen ez a megállapodás is azt bizonyítja, hogy a törvény nem tartalmaz irreális, teljesíthetetlen feltételeket.

Az MSZP nem ért egyet a felsőoktatási törvény módosításával

Legény Zsolt, az MSZP vezérszónoka azt mondta: nem értenek egyet azzal a koncepcióval, amely alapján ez a javaslat a Ház elé került. Szerinte nem volt szükség arra, hogy az EU-n kívüli székhelyű, Magyarországon oktatási tevékenységet folytató intézmények működése érdekében nemzetközi szerződés megkötését írják elő. Erre nem volt szükség az elmúlt 25 évben, egészen addig, amíg Orbán Viktor és a Fidesz nem indított hadjáratot a CEU ellen – jegyezte meg a képviselő, aki szerint valójában a "Soros-hadjárat" részeként döntöttek úgy, hogy megpróbálják kiűzni, ellehetetleníteni a CEU-t. Hozzátette: ennek az akciónak az ártatlan elszenvedője lett a kínai egyetem tette hozzá.

A Jobbik támogatja a javaslatot

Rig Lajos, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: a megállapodásra a "lex CEU" miatt van szükség, és ha egy oktatási intézmény megfelel a követelményeknek, akkor van létjogosultsága Magyarországon. Közölte: a Jobbik támogatja a javaslatot.

A vezérszónoki felszólalások után kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki az MSZP-s Mesterházy Attila és a fideszes Csenger Zalán Zsolt között a felsőoktatási törvény módosításáról. A MSZP-s politikus annak visszavonását követelte, és a Soros György elleni kampány részének tartotta a Magyarországon működő külföldi oktatási intézmények számára előírt új szabályokat, a fideszes képviselő viszont azzal érvelt, hogy arra a nem megfelelő színvonalon működő intézmények miatt volt szükség.

Palkovics László zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Velencei Bizottság is megvédte a felsőoktatási törvény módosítását, amely nem érinti a felsőoktatás autonómiáját. Szerinte az új szabályokra azért volt szükség, mert 2011-ben az új felsőoktatási törvény azt írta elő, hogy öt éven belül felül kell vizsgálni a külföldi oktatási intézmények működését. 2016 második felében ez megtörtént, és kiderült, hogy a Magyarországon működő 26 külföldi intézményből nem mindegyik működik megfelelően indokolt az államtitkár, aki szerint a hallgatók védelmét szolgálják az új szabályok.

(forrás: MTI)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink