hirdetés
2020. november. 26., csütörtök - Virág.
hirdetés

Örülnek az alapellátók, de (még) nem teljesen

Alapvetően üdvözlik az alapellátásban működő szervezetek, hogy a kormány döntése értelmében novembertől 6,14 milliárd forinttal megemelik a finanszírozásukat. Mindez problémáikat azonban nem oldja meg, állítják az érintettek.

Az intézkedést hivatalosan pénteken, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentette be a humánerőforrás miniszter és az egészségügyért felelős államtitkár, azt is jelezve, azért kell megerősíteni az alapellátást, hogy kevesebb beteg kerüljön szak-, illetve kórházi ellátásba.

Az azóta már napvilágot is látott rendelet szerint a háziorvosi praxisoknak és ügyeleteknek négymilliárd forint jut az összegből, míg a védőnői szolgálatok és a fogorvosi praxisok összességében körülbelül egy-egy milliárd forinthoz juthatnak. A háziorvosi praxisokban mindez 45-50 ezer, a védőnőknél 18.500, míg a fogorvosoknál 26 ezer forint havi többletet jelent. Az ígéretek szerint a következő évben a védőnői szolgáltatás és vidéki fogászati ellátás támogatása prioritást élvez majd, és az alapellátás fejlesztése során az eszközbeszerzést és a rendelők felújítását egyaránt támogatják.

A mostani emelést a novemberi finanszírozásba építik be, amelyet tíz hónapra visszamenőleg, egyösszegű kifizetésként kapnak meg a szolgáltatók.

– Ez az összeg az alapvető gondok megoldására továbbra sem elegendő, de mindenképpen üdvözlendő a kormányzat jó szándéka – fogalmazta meg a Kasszaorvosi Szervezet véleményét dr. Borsi Éva. Az alapellátói szervezet elnöke a MedicalOnline érdeklődésére elmondta: mindettől függetlenül sok rendezetlen dolog maradt. A kormányzati akarat érzékelhető, ám az egészségügy hatvan éve elhanyagolt terület Magyarországon, így a hiányosságokat nem lehet négy-öt év alatt pótolni.

Borsi Éva nem hiszi, hogy elégedetlenkedniük kéne, hiszen a kabinet láthatóan tisztában van azzal: „az alapellátás nem tartható fenn a régi módon”. Csakhogy olyan jogi keretek között dolgoznak, amelyek kiszámíthatatlanná teszik mindennapjaikat – sorolta Borsi Éva. A Kasszaorvosi Szervezet épp ezért és immáron nem először kiszámolta és elküldte az éppen aktuális ágazatvezetésnek azt a kalkulációt, milyen tényleges kiadásai is vannak egy átlagos körzetet jelentő, kb. 1500 beteget ellátó praxisnak. Egy ilyen körzet az orvos mellett egy alkalmazottat és legfeljebb egy félállású takarítót finanszírozhat. Jelenleg mintegy egymillió forint havonta a praxis fenntartási költsége, de ez nem tartalmazza a fejlesztéshez, beruházáshoz szükséges forrást, ami nélkül egy gazdasági társaság nem működtethető, és a finanszírozás felét szinte azonnal vissza is kell utalniuk az államnak a vállalkozásaikat sújtó adók, járulékok, hozzájárulások befizetése végett.

Hiába jó 20 éve vállalkozók a háziorvosok – akiknek átlagéletkora 57 év –, nem képesek úgy működtetni praxisukat a bevételekből, hogy nyugdíj előtt öt évvel megkeressék legalább a hazai átlagfizetést – mondta Borsi Éva, arra is emlékeztetve: ráadásul mindig utólag tudják meg, valójában mennyiért is működtették vállalkozásaikat, hiszen az OEP-elszámolás a tényleges ellátást követő két hónappal érkezik. Az elnök a havonta és praxisonként értendő 45-50 ezer forintos emeléssel kapcsolatban annyit mondott: mindenki addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér. Így az asszisztens sem kaphat több bért, mint az orvos, és ha nem futja, akkor nem költenek az egyébként az eszköztámogatási pályázatokban szereplő „luxus-eszközökre”.

Dr. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátók Szövetsége elnöke ugyancsak egyaránt hangot adott örömének és csalódottságának is. Mint fogalmazott: összességében örülnek minden forintnak, ami növeli az alapellátók finanszírozását, de az örömbe némi üröm is vegyül. A kormányzati ciklus vége felé, a jövő évre tervezett összegeket is figyelembe véve nyugodtan kijelenthető, hogy – szemben a kormányprogramban és később a Semmelweis Tervben foglaltakkal – az alapellátás nem élvezett prioritást. Sok minden nem úgy valósult meg, miként tervezték – mondta a FAKOOSZ elnöke, aki megérti ugyan, hogy „a kórházi szektorban is szorított a cipő”, meg kellett akadályozni az elvándorlást, de a pályaelhagyást az alapellátásban nem sikerült megoldani. Pedig Selmeczi Kamill szerint mindez abból a szempontból is problémás, hogy a háziorvosok derékhada mit választ majd a nyugdíjba vonulás idején. Mivel a praxisok iránt nincs igazi érdeklődés, nem működik a piac, s a fiatalok azzal szembesülnek, hogy saját tőkét kell(ene) befektetni a vállalkozásba.

– Valami történt, de a várt fordulat elmaradt – fogalmazott az alapellátási vezető, aki kettős mérceként éli meg az orvosok és nővérek fizetésemeléséhez képest az alapellátásnak nyújtott összeget. Még ha a korábbihoz képest nagynak is tűnnek az elmúlt években az alapellátásra fordított pénzek, azok nem oldották meg a problémát. Felelősségéhez képest nagyon alacsony a terület elismertsége még a jövő évi költségvetés alapján is; ahhoz, hogy megfelelhessenek a miniszter és a szakállamtitkár által elvárt, a járó- és fekvőbeteg szakellátást tehermentesítő célkitűzésnek, körülbelül a mostani összeg duplájára lenne szükség, véli a FAKOOSZ elnöke.  

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink