hirdetés
2022. május. 22., vasárnap - Júlia, Rita.
hirdetés

Jótétemény vagy ballépés az egészségügyi informatika államosítása?

Nem profit-, hanem sikerorientált állami cégként alakult meg az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK), hogy „jót tegyen” a közfinanszírozott szereplőknek – hangzott el egy csütörtöki konferencián, ám kiderült: az érintettekben meglehetősen sok a kétség.

Állami tulajdonban, de piaci szemlélettel, közszolgáltatóként látja el feladatait az ESZFK február 1-je óta, amely megalakulása pillanatától 30 közfinanszírozott kórházi partnernek nyújt szolgáltatásokat – mutatta be a nonprofit kft-t Szabó Bálint ügyvezető a XX. IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencián. A központ az Országos Kórházi Főigazgatóság informatikai főigazgató-helyettesének felügyelete alá tartozik, ezt a pozíciót ugyancsak Szabó Bálint tölti be.

A sikerorientált állami céget azért hozták létre, hogy „jót tegyenek az állami szereplőknek” – fogalmazott az ügyvezető a csütörtöki, budapesti rendezvényen, ahol emlékeztetett arra a nemzetstratégiai jelentőségű tranzakcióra, amelynek során tavaly év végén a T-Systems Magyarország 5,5 milliárd eladta leányvállalatát, a Pan-Inform Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kft.-t a magyar államnak.

Sokan már a cég felvásárlását is az ágazati informatika államosításának előkészületeként értékelték, így keveseket lepett meg az idén január 31-én megjelent, a központi egészséginformatikai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet, amely valóban ebbe az irányba mutatott. Az ágazati szereplők már korábban is megfogalmazták aggályaikat a kormányzat centralizálási törekvései miatt, a konferencia kerekasztal beszélgetésén úgy tűnt, a kétségeket azóta sem sikerült eloszlatni.

A farkas árnyéka már megjelent

Dermedten várjuk ennek az erős lépésnek a következményeit, hiszen az informatika alapvetően befolyásolja a kórházak működését, amelyben máig érzik az elmúlt évtized államosítási törekvéseiből eredő funkciózavarokat – ekként fogalmazott Velkey György, a Magyar Kórházszövetség alelnökeként, jelezve ugyanakkor, hogy mint egyházi fenntartású intézmény vezetője nem érintett, ezekre az ellátókra ugyanis nem terjed ki a kormányrendelet hatálya.

Időben kell farkast kiáltani, mert már látjuk az árnyékát – mondta Králik György, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) elnöke, az Orgware Kft. ügyvezető igazgatója, aki a bérszámfejtés centralizálása nyomán kialakult problémákat hozta rossz példaként. Emlékeztetett, hogy az a folyamat sem hozta meg a tőle remélt előnyöket. A Magyar Államkincstár adatokat nem szolgáltat (azokat továbbra is a kórházaktól kérik be), nem lett tervezhetőbb a béremelés, és az intézményeknél sem realizálódott megtakarítás, mert a korábban bérszámfejtést végző munkavállalókat az egyéb feladatok ellátása érdekében meg kellett tartani.

Az államosításnak az egészségügyi informatikában sincs értelme, nem lesz olcsóbb és nem lesz egyszerűbb a működés és működtetés – vélte az OSZ elnöke, hozzátéve azt is, hogy szakmai szervezetüket nem értesítették arról, hogy készül a rendelet, elmaradt a normakontroll, sem lehetőséget sem fórumot nem kaptak véleményük kifejtésére.

Nem bírnak el most egy újabb krízist

Az alkalmazásváltással kapcsolatos rossz tapasztalatairól számolt be a kerekasztal mellett Pásztélyi Zsolt, a Vasútegészségügyi Szolgáltató Kht. ügyvezetője, aki azt mondta, szinte képtelenség az adatok átvitelét hiba nélkül megvalósítani, így a váltással járó adatmigrációtól tartana a leginkább.

A medikai szoftvercsere krízismenedzsment – csatlakozott az előtte szólóhoz Velkey György, aki szerint a Covid-járvány és a jogállás-változtatás után nincs olyan állapotban az ellátórendszer, hogy egy újabb krízis kezelését végigvigye, így az új medikai szoftver bevezetését nem az elkövetkező hónapokra, évekre időzítené.

A központosítás elvi előnyei nem vihetőek át a gyakorlatba – figyelmeztetett Kocsis György, az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. szolgáltatásmenedzsere is, aki szerint az ESZFK-ra és szoftverére versenytársként kell tekinteni, figyelve, tudja-e majd biztosítani a szolgáltatás rugalmasságát és színvonalát.

A még erősebb kontroll a cél?

Az egészségügyben alulról jövő az innováció, az orvos pillanatnyi döntése mozgatja a rendszert, ezért őt kell kiszolgálni informatikával. A rendvédelmi szemlélettel működő rendszer ezt megöli – hangzott el a konferencián. Ehhez csatlakozva Glasz Tibor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke arra emlékeztetett, a modernkori hadviselésben a hátország a legsebezhetőbb hely, ezt fedezte fel a kormányzat is, így nem lehet csodálkozni azon, hogy ott kíván beavatkozni. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a szakmaspecifikus szoftvereknek a helyi eljárásrendeket kell leképezniük, az implementációnak helyi szintem kell megtörténnie, ezért az informatikusnak szorosan együtt kell működnie az orvossal. Hozzátette még, hogy „a rendszer soha nem készül el”, folyamatos fejlesztésekre van szükség.

Jó néhányan próbáltak már rendet tenni az intézményekben, az erősebb kontroll pedig akár az informatikai rendszereken keresztül is megvalósítható. Az immár öt éve működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (eeszt) is azok a szolgáltatások fejlődtek, amelyek ezt a fajta kontrollt erősítik, a fejlesztések során kevéssé tartották szem előtt a szakmai igényeket – hangzott egy hozzászólás.

Kérdésként merült fel az is, hogy az új, állami szolgáltató milyen tartalmú szerződéseket köt majd az intézményekkel, az abban foglalt feltételeket tudja-e majd teljesíteni, és a felhasználó számon kérheti-e majd a működési zavarok miatt a szolgáltatót. Králik György ezen a ponton ismét a MÁK-ba bedarált bérszámfejtést hozta példaként, ahol nincs számon kérhetőség, se ügyfélszolgálat, reklamálni egyetlen központi e-mailcímen lehet, ahonnan vagy válaszolnak, vagy nem. A központi szerződések nem a kölcsönös bizalomról szólnak, az állam ebben a viszonyban hatóságként lép fel.

Szabó Bálint: Mindenki nekünk dolgozik

Nem tarolja le a kisebb cégeket az ESZFK, és nem öli meg az innovációt az államosítás – ezt Szabó Bálint jelentette ki a konferencia plenáris ülésén, mert bár a kerekasztalhoz várták, végül annak mégsem volt résztvevője. Az azt megelőző előadásában azonban összefoglalót adott az egészségügyi informatika fejlesztési terveiről. Mint mondta, „mindenki nekünk dolgozik”, így 20 partnerrel fejlesztik az eeszt-t, amelyben – a hozzá kapcsolódó modulokkal – mára kialakult az egyensúly, és úgy vélte, ugyanez fog bekövetkezni a kórházi informatikai rendszerek (HIS) esetében is.

Az egészségügyi informatikai stratégiát a kormány elfogadta, a következő lépéseket jól strukturáltan, a megvalósíthatóság szintjén határozták meg, a programok egy része – uniós és hazai forrásokra támaszkodva – már fut. Az ESZFK kereteiben az egészségügyi informatikát minden eddiginél fókuszáltabban tudják majd kezelni – mondta az igazgató.

Olyan fejlesztések vannak a fiókban, amelyekhez eddig csak az ágazat fizetőképes szereplői juthattak hozzá, ezeket ki fogják osztani az általuk kiszolgált intézményeknek. A működtetésre külön osztályt hoztak létre, ahol 26 kórházi informatikus dolgozik. Az OKFŐ-n belül önálló költségvetésük van, piaci szerződéseket is kezelnek és fenntartanak.

 Fejlesztések az állami egészségügyi informatikában

Számos fejlesztés indult el tavaly a „Covid jegyében” ezek nyomán vált működőképessé a napi Covid-jelentés, az OMSZ mintavételi rendszere, a házi karantén orvosi része, illetve a védettségi igazolványok kiállítása.  Elkészült a Covid-applikáció, amelyet kétmillióan használnak, a továbbfejlesztett app-ban pedig már egészségügyi adatok is elérhetőek lesznek, még egyszerűbben kezelhetővé válnak az e-Receptek, és időpont foglalási lehetőséget is biztosítanak.

A járóbeteg-irányítás központi projektjüket, amely várhatóan júliusban kerül a nyilvánosság elé, még ebben a hónapban megelőz az ápolástámogatási rendszer, amely úgy az ápolási folyamatokhoz mint az adminisztrációhoz is támogatást nyújt. Már működik a hosszú kezelés alatt álló betegek rendszerben való vezetését szolgáló betegút-menedzsment rendszer, a Dr. BetMen.

A háziorvos nélkül maradt, hátrányos helyzetű régiókban a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével ugyancsak működnek már virtuális rendelők, amelyek a háziorvosoknak készült, az eeszt-ben futó, állami miniHIS rendszer keretein belül. A helyszíni vizsgálatokat szakápoló végzi a telemedicina segítségével jelenlévő orvos utasításai nyomán, az orvosi dokumentáció és az e-Recept pedig azonnal elérhető a felhőben – számolt be Szabó Bálint.

Szócska: Hiányzik a digitális egészségügyi és módszertani központ

Az infokommunikáció meghatározó abban, hogy az orvosok és ápolók miként érzik magukat a rendszerben, az elmúlt két évtizedben pedig az eeszt, az e-Recept, az e-Health és az m-Health beépült a gyógyítás mindennapjaiba. Ezek mellett megjelent a Big Data és a kibervédelem is – hangzott el a konferencia plenáris ülésén, ahol az egészségügyi informatikát egykori államtitkárként a politika színpadára felemelő Szócska Miklós mutatta be az Adatvezérelt Egészség Nemzeti Labort (AVENL).

Az SE EMK bázisán álló labor átfogó célja az adatvezérelt egészségügyi és egészségipari
paradigmaváltás támogatása, hosszú távon építve a hazai szakmai műhelyek interdiszciplináris összefogására és masszív, strukturált és strukturálatlan adatbázisok tárolására és elemzésére szolgáló core facilitás fejlesztésére. Ide integrálják a 2020-ban már elindított Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium feladatait. Az AVENL pillérei az adatbányászat, a mesterséges intelligencia, a vezetői információrendszerek és döntéstámogatás a klinikumtól az ágazatvezetésig, valamint az oktatás – részletezte Szócska Miklós. 

Az egyre tisztább, hozzáférhetőbb integrált adatok használatával a mindennapi gyakorlatban is megjelenhet az adatvezérelt, adatintenzív egészségügy, amely „segítség lesz az orvos zsebében a betegágy mellett” – fogalmazott a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója, aki szerint például a diagnosztikai döntéstámogatáshoz már most is rendszerszinten rendelkezésre állnak a feltételek. A mesterséges intelligencia érdemi alkalmazásához a gyógyításban szükség van a szoros együttműködésre az egyes szakmák között, hiszen az algoritmusokat az orvosok, kutatók igényeinek megfelelően kell fejleszteniük az informatikusoknak, gráfmatematikusoknak, akikből elkelne még néhány idehaza.

A volt államtitkár hangsúlyozta, hogy strukturált adatokra van szükség, amelyek még értékesebbé teszik azt az adatkincset, amely az eeszt-ben létrejött. Szerinte a rendszerből hiányzik egy digitális egészségügyi és módszertani központ, amelynek helye lenne az eeszt mellett.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
hirdetés

Könyveink