hirdetés
2020. április. 08., szerda - Dénes.
hirdetés

Gyorsabb munkát vár el a miniszter

Ezúttal a Magyar HÍrlapnak adott kimerítő interjút az egészségügy helyzetéről a nyolc ágazatot felügyelő emberi erőforrás miniszter, Kásler Miklós.

hirdetés

–  Hivatalosan is kinevezték Horváth Ildikó tüdőgyógyászt, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet orvosigazgatóját egészségügyi államtitkárnak. Miért őt választotta?

–  Horváth Ildikó rendkívül magasan képzett orvos, aki fiatalon megszerezte a PhD fokozatot, illetve a Magyar Tudományos Akadémia doktori címét. Változatos pályafutása volt és angolszász nyelvterületen is élt, ahol magas szintű kutatásokat végzett. Dolgozott korábban az egészségügyi miniszté­riumban, így közigazgatási tapasztalata is van. Később a Korányi főigazgató-helyettese lett, majd a Semmelweis Egyetem professzoraként a népegészségügy szakértője. Értékítélete és etikai viszonyai a legfelsőbb emberi minőséget képviselik. Csak a legjobbakat tudom róla elmondani.

–  Nagy Anikónak, Horváth Ildikó elődjének mit lehet tudni a sorsáról? Valóban visszakerül a Heim Pál élére?

–  Igen.

–  Sajtóhírek szerint a lemondásának egyik oka, hogy nem volt gördülékeny a kommunikációja a tárcavezetéssel. Így volt?

–  Ezt sem Nagy Anikó, sem én nem nyilatkoztuk egyetlen médiumnak sem. Tehát ez vagy fikció, vagy találgatás, vagy az események tudatos elferdítése.

–  Friss adat a Magyar Államkincstártól, hogy a kórházak össz-adósságállománya negyvenhatmilliárd forintnál tart idén, csak augusztusról szeptemberre négymil­liárddal nőtt a tartozás. Mit tudnak kezdeni a helyzettel?

–  Fontos, hogy a tendenciát is lássuk: 2010 óta százharmincmilliárdról nagyjából harmadára sikerült lecsökkenteni a kórházak év végi adósságát. Az állam, mint tulajdonos, helyt kell, hogy álljon a működésért, vagyis, az egészségügynek működnie kell a nehézségekkel és esetleges hibákkal együtt is. Ahhoz, hogy világosan lássuk, hogy néz ki a kórházak gazdálkodása és pénzügyi fegyelme, a tárca szeptember elején vizsgálatot indított az ismert problémák alapján, amelyekre néhány héttel később az ÁSZ-jelentés is rámutatott. Szeretnénk tudni, hogy a leggyengébben gazdálkodó, legnagyobb deficitet felhalmozó kórházaknál mi okozza a problémát. Ennek oka lehet a helytelen gazdálkodás, az alulfinanszírozás, az úgynevezett tvk-kontingensek szerencsétlen elosztása, és még hosszan lehetne folytatni a sort. Ha rendbe tudjuk tenni a pénzügyeket, és meg tudjuk határozni, hogy az egészségügynek mi a kívánatos struktúrája, továbbá a tevékenységek miként oszlanak meg az ellátórendszer és a progresszivitás különböző szintjein, akkor tudjuk megmondani, milyen költségvetésre van szükség. Bízom benne, hogy az öt nemzeti egészségprogram és a készülődő Nemzeti Népegészségügyi Program, illetve az előrehaladott állapotban lévő alap- és sürgősségi ellátási terv pontosan tükrözi majd, hogy mi az ellátási feladat és az milyen struktúrát, finanszírozást igényel. Nagyon remélem, hogy a két irányból elindított folyamat néhány hónapon belül összeér.

–  Az említett vizsgálat mikorra zárul?

–  Szeretném, ha jövő év elejére véget érne. Nem kis feladatról beszélünk, az egészségügyi államtitkárság eredeti elképzelése szerint a vizsgálat csak 2020-ra zárult volna le. Ez nem megfelelő, az egészségügyet tempósan kell átalakítani, a jelenlegi viszonyokat nem lehet konzerválni, hiszen az mindig ugyanezt a deficitet hozza majd. Sőt, azt sem tudjuk a lezárásig megmondani, hogy ennek mi az oka.

–  Említette a kórházakban lezajlott állami számvevőszéki vizsgálatot, aminek az eredménye akkor éles reakciókat váltott ki a kórházigazgatókból. Sikerült azóta velük ezzel kapcsolatban egyeztetni?

–  Az ÁSZ-jelentés nem vádakról szólt, megvizsgálta a kórházak működését. Intézetvezetőként korábban minden ilyen eredményt megköszöntem, mert felhívta a figyelmemet arra, hogy esetleg valami nincs rendben. Azért tettük az ÁSZ-jelentés mellé a minisztérium vizsgálatát, hogy ne csak a Számvevőszék, hanem az ellátórendszer szempontjai szerint is áttekintsük a kórházak gazdálkodását. Nem csak pénzügyi vetület van ugyanis, hanem például az a kényszer is, hogy el kell látni a betegeket.

–  Azt mondta, a vizsgálat jövőre készül el. Addig a kórházak finanszírozásán nem változtatnak?

–  Sok minden lezajlott az elmúlt hónapokban, sok előterjesztés már az utolsó fázisában van. Gondolok itt például az alap- és sürgősségi ellátás megújítására. Ez már önmagában átrendezi a feladatköröket és a tevékenységeket, így a finanszírozásban is hoz majd változást. A végső állapotot még nem lehet meghatározni, elhamarkodottan nem szabad dönteni. Ugyanakkor érzem az idő szorítását, a problémát minél hamarabb meg kell oldani.

A teljes interjút a Magyar Hírlap közli.

(forrás: Magyar Hírlap)
hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink