hirdetés
2021. április. 19., hétfő - Emma.
hirdetés

Ezek az idei év cafeteria trendjei

A Pénzcentrum posztjában dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzi a béren kívüli juttatások, a cafeteria-piac idei évre kirajzolódó trendjeit.

hirdetés

A cafeteriában rejlő lehetőségeink naprakész ismerete sokat segíthet abban, hogy megtaláljuk a minden érintett számára legkedvezőbb választ a fentiekben említett kérdésre, hiszen a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet kezelésére kidolgozott kormányzati lépések a cafeteria-szabályokat is érintették: növekvő keretösszegeket és a szociális hozzájárulási adó mérséklését. Utóbbi köztehertől a SZÉP-Kártya átmenetileg (2021. júliusáig) mentesült is.

Az Erzsébet-utalvány után

A 2019-ben megszűnt Erzsébet-utalvány helyére a cafeteria-piacon 2020-ban a Nemzeti Utalvány lépett. Piaci szerepét a SZÉP-Kártya mellett az alapozza meg, hogy a pandémia okozta nehézségek sokak számára a korábban jellemzően negyedévente egyszer, vendéglátásra, szállásra és szabadidőre fordított, nagyobb összegek újratervezését, átmeneti átütemezését is megkövetelték, előtérbe helyezve a mindennapi vásárlások (pl. műszaki cikkek, ruházat, lakberendezés) rendszeres, kisebb összegű kiadásokban realizált fedezését.

Jellemző trend, hogy a virtuális pénztárcákban, kártyán tárolt, inkább a tartalékok képzését célzó béren kívüli juttatások népszerűsége valamelyest csökkent a papíralapú, azonnal, követhető módon felhasználható utalványok javára. Ha mindezekhez hozzávesszük még azt a tényt is, hogy a jellemzően SZÉP-kártyával fedezett költések egy jelentős része a járványügyi helyzettel összefüggő intézkedések okán lassan egy éve nem vehető igénybe, érthető, hogy egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert azok a juttatási formák, melyekkel a mindennapi élethez szükséges kiadások is fedezhetők.

A munkabérek kifizetése kedvezőbbé válik az idei évben

2021. február 1-től 4%-kal emelkedett a hatályos minimálbér összege, melynek változása az annak összegéhez kapcsolódó egyéb hozzájárulásokat is érinti; a béren kívüli és adómentes juttatásokkal azonban a munkabérbe épített fizetésemelések továbbra sem versenyezhetnek ebből a szempontból - fogalmaz Bákonyi László adójogi szakértő. Külön érdemes kiemelnünk ebben a mezőnyben az ajándékutalványokat, melyek 2021-ben évente egyszer a minimálbér 10 százalékáig, vagyis személyenként 16 700 forintig csekély értékű juttatásként adhatók a munkavállalóknak, illetve azok hozzátartozóinak, amit - készpénzre nem váltható utalványként - így mindössze 37,76 százalékos adó terhel. 

A kedvezményes adózású béren kívüli juttatások várható előnyei

Adóügyi megfontolásokból mindenképpen a legjobb válaszok egyike a széles körben felhasználható ajándékutalványok beépítése a cégek juttatási csomagjába, de számos más érv is szól ezek igénybevétele mellett. Munkavállalóink érdekeit szem előtt tartva kiemelten fontos, hogy az általunk választott szolgáltató kínálata és felhasználási feltételei illeszkedjenek munkavállalóink igényeihez és céljaihoz.

A járványhelyzet következtében megváltozott, fentiekben már említett prioritások okán sokak számára a korábbinál lényegesen komolyabb értéket képviselnek jelenleg a hétköznapi kiadásokra és a jellemzően tárgyi eszközökre fordítható, papíralapú utalványok - az említett Nemzeti Utalvány például élelmiszerre, műszaki cikkre, papír-írószerre, lakberendezésre, könyvre, sajtótermékre, ruházatra, cipőre, vegyi árura, szépségápolásra, egészségmegőrzésre, sportfelszerelésre és játékra is fordítható, idézi a szakértőt a HRPWR.

(forrás: Pénzcentrum, HRPWR)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink