hirdetés
2019. szeptember. 21., szombat - Máté, Mirella.
hirdetés

A zalai szívsebész felmondásának exkluzív háttere

Nyomoz a rendőrség a zalaegerszegi Szent Rafael Kórházban történt tragédia ügyében, tudta meg a Válasz Online.

hirdetés

Tényfeltárásba kezdett a Válasz Online a zalaegerszegi Szent Rafael Kórházban nyár elején, műtétre várás közben meghalt férfi ügyében, akinek tragédiája után felmondott az intézmény veterán szívsebésze, Alotti Nasri főorvos. Riport közben megtudták: a megyei rendőr-főkapitányság nyomozást indított a 48 éves beteg halála miatt, a gyanú „foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés”.

A nyomozásról szóló értesülést a rendőrség is megerősítette. Hétfőn tanúként már meg is hallgatták Alotti Nasri főorvost. Fontos körülmény, hogy a zalaegerszegi az első dunántúli szívsebészet, amelynek 25 évvel ezelőtti létrejötte a magyar egészségügy egyik sikertörténete. Most az utolsó alapító után csukódott be az ajtó.

A lap végigkövette Nasri utolsó munkanapját, hogy elmesélje a történetet arról, miként hat a kórházi hiánygazdálkodás az életmentők mindennapjaira.

– Főorvos úr, ez olyan fájdalom, mintha a gyerekem halt volna meg – mondja a nővér, az arcát sem látom, csak a hátát, ahogy végigrohan hangosan zokogva a folyosón, és becsapja maga mögött az ajtót. Alotti Nasrit néhány szakdolgozó búcsúztatja, de egy orvos sincs közöttük. Ők ezekben a percekben figyelik, mikor kerül fel a kórház Facebook-oldalára a nyílt levelük, amelyben Nasrit alkalmatlannak, egy letűnt nemzedék utolsó tagjának minősítik. A levélhez József Attila Tudod, hogy nincs bocsánat című versét mellékelik.  A magyar egészségügyben sosem láttunk még olyat, hogy egy távozó vezetőt kórházi fórumon fenyegessenek meg („nincs bocsánat”), és azt írják neki:  A bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed”. A levél egy szót sem ejt a beteg haláláról.

Igaz, a főorvos levele sem volt akármi, ilyenre sem emlékszünk, nem pusztán az elveszített beteg családjának adhat alapot sokmilliós kártérítési perre, de a rendőrségnek is a nyomozásra. Azért utaztunk Zalaegerszegre, mert szerettük volna megérteni, hogyan keletkeztek megint komoly várólisták a szívsebészeteken, és milyen hatással van mindez a munkájukra.

Zalaegerszegen hat hét, Debrecenben fél év, két fővárosi szívcentrumban pedig egy év körüli időszakot kell várni egy nyitott szívműtétre. Egy év egy csípőműtétnél is hosszú, mert fájdalomban, mozgáskorlátozottan töltött idő. De a csípő miatti várakozásba nem halnak meg betegek.

Mindig jött egy szerencsés fordulat. A kétezres évek elején előfordult, hogy Papp Lajos éhségsztrájkba kezdett, miután már nyárra elfogyott az éves műtéti keret. Alotti pedig ott állt mellette, mögötte, majd helyette.

„A 25 évvel ezelőtti történetek ismétlődnek, más-más köntösben”. Vagyis újra és újra finanszírozási gondok nehezítik a gyógyítást, ez élezi ki a konfliktusokat. Talán megcsalja az emlékezete, de azt mondja, hogy ezek az ügyek régebben könnyebben megoldódtak: „Tudtuk, hogy kevés a pénz, de ismertük a kezelés módját, tudtuk, kivel kell beszélni, ki intézkedhet. A mostani nehézségeket azért érzékeljük súlyosabbnak, mert ez megszűnt, tehetetlennek érezzük magunkat.”

Élő Anita teljes riportja

(forrás: Válasz Online)
hirdetés
Olvasói vélemény: 1,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink