hirdetés
2020. november. 26., csütörtök - Virág.
hirdetés

A Szív Világnapja

A Kardiológiai Világszövetség szeptember utolsó vasárnapját - idén szeptember 28-át - a Szív Világnapjává nyilvánította. Az idei világnapon a Magyar Nemzeti Szívalapítvány és a Magyar Kardiológusok Társasága szervezi a Szívünk Napja központi rendezvényét a budapesti Városligetben, ahol vérnyomás-, vércukor- és testzsírméréssel, orvosi tanácsadással, tájékoztató előadásokkal, bemutatókkal, családi és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket.



Az először 2000-ben megünnepelt napon világszerte igyekeznek fölhívni a figyelmet a szív és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára, a megelőzés fontosságára, társadalmi jelentőségére. Számos rendezvényen propagálják a szívet kímélő egészséges életmódot, mérik a vérnyomást és a koleszterinszintet. Az idei világnap jelmondata: "Ismerje meg kockázatát", vagyis a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezőiről, azok felismeréséről tájékoztatják az érdeklődőket.
A szív, a vérkeringés központjában elhelyezkedő, alig 300 grammos izmos pumpa szakadatlan működése biztosítja a test különböző részeinek vérellátását. Percenként 60-80-szor, óránként négy-ötezerszer ver, naponta 7200 liter vért mozgat meg, s hetven év alatt összehúzódásainak száma két és félmilliárd. Bármennyire erősnek tűnik azonban, a szív a genetikai és biológiai tényezők mellett a külső tényezők káros hatásának is ki van téve, amilyen a helytelen, állati zsiradékokban gazdag táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz, a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás. A szívrohamok mintegy kétharmadát a magas koleszterinszint és a dohányzás okozza.
A koszorúér-betegség és az agyi érkatasztrófák a világon évente mintegy 15 millió ember halálát követelik. Ez az iparilag fejlett országokban a halálozási lista első helyét jelenti a mortalitás 30 százalékával, a közép- és kelet-európai régióban ez az arány 50 százalék fölött van, és különösen magas a fiatal férfiak infarktus-halálozásának aránya. A nők között is a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb rokkantságot és halált, a hölgyeknek nyolcszorta nagyobb esélyük van arra, hogy szívinfarktus vagy szélütés következtében fejezzék be életüket, mint arra, hogy emlőrákban, petefészek-daganatban haljanak meg.
Jelentős változást csak a megelőzés eredményességének fokozása, az életmódváltás hozhat. Azok a nemdohányzók, akik rendszeresen esznek gyümölcsöt, hetente háromszor testmozgást is végeznek, és megisznak naponta egy kevés alkoholt, 80 százalékkal csökkentik a szívroham esélyét.
Hazánk a szív- és érrendszeri megbetegedések statisztikájának elején áll, ebben szerepet játszik, hogy 2,5 millió magyar embernek van magas vérnyomása, legalább egymilliónak cukorbetegsége és a magyar lakosság legalább 30 százaléka túlsúlyos. A szív és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek Magyarországon, mint valamennyi más betegség, baleset és más halálok együttesen.
A szív- és érrendszeri halálozások nagy része hirtelen szívhalál (infarktus) miatt következik be. Évente mintegy 25 ezer ember hal meg így, s az esetek több mint fele kórházon kívül történik. Pedig a szívmegállás utáni kritikus pillanatokban azonnal és helyesen beavatkozva még meg lehet menteni az életet. Szívroham esetén az újraélesztés egyetlen módja a szív időben történő elektromos sokkolása, az úgynevezett defibrilláció. Az elsősegélynyújtás keretében alkalmazott újraélesztés - hirtelen szívhalál esetén - 10-12 ember életének megmentését jelentheti naponta.

MTI

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Könyveink