A kevés pénzt sem megelőzésre, hanem betegágyakra költjük

Az elégtelenül működő szűrési programoktól a daganatos betegek ellátásán át egészen a gondozás hiányosságaiig terjednek az okok, amelyek miatt a „siralmas” harmadik helyen áll Magyarország a daganatos betegségek okozta korai halálozás tekintetében a monitorozott 183 ország sorában. Erről is beszélt prof . dr. Ádány Róza, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Tudományegyetem Népegészségügyi Kutatócsoportjának vezetője, a Semmelweis Egyetem vendégprofesszora a Magyar Orvos-Egészségügyi Világtalálkozón.

A korai halálozáson belül a vezető halálokok a daganatos megbetegedések valamennyi fejlett országban. Magyarországon ez az arány még egyértelműbb, a nők körében a részesedés 47 százalékos – mondta a professzor abban az előadásában, amelyben a Visegrádi Négyek (V4) egészségi mutatóit vetette össze. Vezető helyen állunk a világranglistán a tüdő-, és kolorektális daganatok tekintetében, és néhány éve az élmezőnybe kerültünk a hasnyálmirigyrák esetében is, Uruguay-t és Örményországot előzve.

Miközben élre kerültünk a vastag- és végbélrák okozta halálozásban, Magyarországon a mai napig nincs országos lefedettségű kolorektális rákszűrés, negyed százada csak pilotprogramok indulnak – hívta fel a figyelmet Ádány Róza, megemlítve azt is, hogy populáció alapú vastagbélszűrés a V4 országok között egyedül Csehországban működik. A lengyeleknél már majdnem kiépült a szűrési rendszer, a szlovákoknál pedig csak esetlegesen érhető el.

A szív- és érrendszeri korai halálozás tekintetében hazánk északi- és észak-alföldi régiói vannak a legkedvezőtlenebb helyzetben, az összhalálozási számokat tekintve ez a két régió rendelkezik a legrosszabb mutatókkal a V4-ek között.

Hiányoznak idehaza az egészségmagatartást kedvezően befolyásoló, célzott programok, többek között ez áll a népesség rossz egészségi állapotának hátterében Ádány Róza szerint, aki azt is elmondta, a dohányzók aránya továbbra is magas Magyarországon, és ebben 2008 és 2018 között sem történt változás. A V4 országok között egyedül Szlovákiában sikerült csökkenteni a cigarettafogyasztást.

Az obezitás már-már „magyar betegségnek” mondható, az elmúlt években túlsúly és az elhízás tekintetében az elsők közé kerültünk Európában, még az önbevalláson alapuló számok alapján is. A méréseken alapuló mutatóink még kedvezőtlenebbek: a metabolikus szindróma veszélyeztetettség legrobosztusabb indikátora a hasi elhízás, amelynek prevalenciája a magyar populációban 70 százalék. Szignifikáns romlást figyeltek meg a magas vérnyomás és az emelkedett éhhomi vércukor-értékeknél, kölönösen aggasztó, hogy a kedvezőtlen változások már 20-30 éves korosztálynál is megfigyelhetőek – hívta fel a figyelmet a népegészségügyi szakember, hozzátéve, hogy a magas vérnyomással küzdő betegek fele, a lipidanyagcsere-zavarban szenvedők 80 százaléka kezeletlen.

Az európai átlag alatt teljesít a V4 valamennyi tagországa az egészségre fordított és az egy főre jutó egészségügyi kiadásokban. Az arányszám azonban Magyarországon a legalacsonyabb. Ráadásul a forrásokat nem a betegségmegelőzésre, az alapellátás megerősítésére, népegészségügyi orientációjának fejlesztésére költik, hanem kórházi ágyakra. Bár lakosságarányosan az ágyszám hazánkban a legmagasabb (7 ágy/ezer fő), ennek ellenére nemcsak a megelőzhető betegségek, hanem az elkerülhető halálozások száma is nálunk a legrosszabb. Az elkerülhető halálozás Magyarországon az európai átlag 268 százaléka – összegezte a professzor.

Bár 1990 és 2019 közötti a halálozási adatok egyértelműen csökkenésnek indultak a V4-eknél, ám ennek mértéke hazánkban kevésbé volt intenzív ebben a periódusban. A születéskor várható átlagos élettartam ugyancsak nálunk alakult a legkedvezőtlenebbül: a csehekhez viszonyítva átlagosan három év az elmaradásunk. Az európai átlagtól ugyan valamennyi V4 tagállam leszakad, de közöttük is utolsó helyen áll Magyarország.

A V4 országok mindegyikében problémát jelent a túlsúly, a dohányzás és alkoholfogyasztás, ám hazánk a legtöbb népegészségügyi mutatóban még ebben a mezőnyben is rosszul teljesít. Ennek ellenére Magyarországnak 2012 óta nincs népegészségügyi programja. Ádány Róza emlékeztetett rá, hogy a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NKE) kidolgozott programtervet tett le a minisztérium asztalára, amely 2018-2030 közötti időszakra szól, ám az három éve várja sorsát a tárcánál.

Van, amiben jók vagyunk: sokkal kedvezőbb a mentális betegségek prevalenciája a V4 országokban, mint Európában – jegyezte meg még a professzor, azonban kifejtette, az adatok hátterében a mentális betegségek diagnosztizálási, riportálási hiányosságait kell feltételezni, hiszen ha valóban ennyire jók a mutatóink, nehezen magyarázható, hogy a befejezett öngyilkosságok aránya – bár javuló tendencia figyelhető meg – magasabb az európai átlagnál.

Még mindig a koronavírus írja a történetet

Magyarországon a Covid-estek 3,7 százaléka halállal végződött, sem a V4 többi tagországában, sem a velünk szomszédos államokban nincs hasonlóan magas letalitási arány – jegyezte meg előadásában Ádány Róza. Prof. dr. Falus András immunológus, az MTA tagja pedig arról beszélt, a Covid két éve meghatározó az életünkben, megváltoztatta a világszemléletünket, amelyben a bezártság, a magány és a bizalmatlanság lett a meghatározó, amelyek számos egyéni és társadalmi problémát okoznak.

Ma már tudjuk, hogy a Covid-19 a respiratív megbetegedésen túlmutató, autoimmun jellemzőket is hordozó kór, amely vasculitisszel, mitokondriális kórképekkel is megmutatkozik, kiegészülve a posztcovid-szindrómával. Az ismert vírusnak egyre több variánsa válik ismertté világszerte, ám számos olyan mutációja is van – például Brazíliában vagy a Fülöp-szigeteken –, amely még nem terjedt el a bolygón.

Jelenleg 21 olyan vakcina áll rendelkezésre, amelyet globálisan, vagy a világ valamely régiójában elfogadták, ezekkel kétmilliárd embert oltottak be, ami a Föld lakosságának mindössze 25 százaléka. Hazánkban az átoltottság 56 százalékos – ismertette Falus András, figyelmeztetve azonban, hogy a vírusvariánsok gyengítik, hátráltatják a nyájimmunitás elérését. Kiemelte, fontos ellenőrizni, hogy a populációban kialakul-e a nagytömegű immunitás, és emellett figyelmet kell fordítani a védőoltás-ellenesség legyőzésére is szociológiai és szociálpszichológiai módszerek segítségével.

Újradefiniáljuk a tudományt a pandémia nyomán, hiszen a járvány igazolta, hogy hiába vagyunk felvértezve a legmodernebb technológiai rendszerekkel, védtelenek vagyunk egy apró vírussal szemben. Erről már prof. dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézetének igazgatója beszélt, megjegyezve, hogy „még mindig a vírus írja a történetet”, amelyben a normál tudomány paradigmája  összeférhetetlenné válik az eseményekkel.

Az egészségügy legnagyobb stressz-tesztje volt a Covid-járvány, amelynek során felgyorsított terápiabevezetés és spekulatív megalapozottságú gyógyszeralkalmazás  történt. A gyógyszerfejlesztés történetében soha nem látott vizsgálat-cunami indult, 6425 klinikai vizsgálat indult a Covid-19 kapcsán, amelyek jórészét mára már befejezték. Olyan „celebgyógyszerek” robbantak be a piacra és tarolták le a világot, majd tűntek el a terápiából, mint a hidroxiklorokin.

Annak ellenére, hogy a Covid a világ valamennyi országát és ellátórendszerét érintette, a klinikai vizsgálatokba jellemzően rendkívül kisszámú (75-800 fő) beteget vontak be: a study-k 40 százaléka 100 főnél kevesebb beteggel indult.