Dr. bardócz mariann cikkei

Az inzulinrezisztencia csökkentésével a diabetes ellen

Egy nemrég közzétett vizsgálat eredményei szerint az inzulinrezisztencia, és ezen keresztül a 2-es típusú diabetes kialakulása befolyásolható. A Yale Egyetem kutatói állítják: a kulcsa a mitokondriumok számának és aktivitásának időskori csökkenése.

Gerald Shulman és munkacsoportja (Yale Egyetem) a Science május 16-i számában tette közzé, hogy az idősek nagy részénél kialakuló inzulinrezisztencia okai a mitokondriumokban keresendők. Az időskori cukorbetegség előfordulási gyakorisága miatt óriási jelentőségű lenne, ha kiderülne, hogy lehetséges a kór 2-es típusának kialakulásához nagymértékben hozzájáruló elváltozás befolyásolása.

Márpedig, ha az elmélet igaznak bizonyul, az inzulinrezisztencia befolyásolható. Shulman és munkatársai ugyanis két megállapítást tettek. Az egyik, hogy a mitokondriumok aktivitásának csökkenése inzulinrezisztenciához vezet, a másik pedig, hogy a testmozgás – az AMP-kináz enzimre gyakorolt hatásán keresztül – növeli a mitokondriumok számát. A következtetések levonásakor meg is jegyzik, hogy újabb érvvel bővült indokaink sora, amelyekkel az időseket fizikai aktivitásuk fenntartására buzdíthatjuk.

A pajzsmirigygöbök kivizsgálása

Ultrahangvizsgálattal minden második egészséges ember pajzsmirigyében található göb. A teendőket azonban elsősorban a klinikai kép és a vékonytű-biopszia eredménye határozza meg.

A pajzsmirigy tünetmentes göbjeit sokszor véletlenül észleljük. Általában funkcionálisan inaktív kolloidgöbről van szó, de az ilyen melléklelet alapján nem zárható ki a hormontermelő adenoma, sőt a carcinoma sem. Ugyanis tapintással vagy ultrahanggal nem lehet eldönteni, hogy a göb jó- vagy rosszindulatú.

Az egy centiméteresnél kisebb és nem tapintható elváltozásoknál felesleges a további kivizsgálás. Igaz, hogy boncoláskor a cadaverek 15 százalékában találnak egy centiméternél kisebb papilláris carcinomát, azonban a tapasztalatok szerint közülük csak minden ezredik növekszik akkorára, hogy tüneteket is okozzon.

Tapintható vagy egy centiméternél nagyobb göb esetén meg kell határozni az endokrin aktivitást. Erre a TSH-szint meghatározása a legalkalmasabb. A hormontermelő (meleg) göbök legtöbbször jóindulatúak – amennyiben csökkentik a TSH-koncentrációt (határérték: 0,1 mE/l), szcintigráfia indokolt. Ha hyperthyreosist okoznak, kezelni kell: gyógyszerrel, majd szükség esetén izotóppal, esetleg műtéttel.