Stefan Faderl, Varsha Gandhi, Hagop M. Kantarjian cikkei

  Célkitűzés
  A nukleotidanalógok az akut myeloid leukaemia kezelésének sarokkövei maradnak. Mivel sok új nukleotid típusú vegyülettel zajlanak klinikai vizsgálatok, ennek az áttekintésnek az a célja, hogy naprakészen ismertesse a megszerzett tapasztalatokat és azt, hogy ezek a gyógyszerek mely pontokon illeszkedhetnek az akut myeloid leukaemia kezelési stratégiáiba.

  Újabb eredmények
  Több új nukleotidanalóg tűnik fel, újszerű metabolikus tulajdonságokkal és hatásmechanizmussal. Néhány vegyület esetében a klinikai vizsgálatok is megkezdődtek, és aktívan tanulmányozzák szerepüket az akut myeloid leukaemia kezelésében. A clofarabin fejlesztése van a legelőrehaladottabb stádiumban, egyedüli szerként, illetve más hatóanyagokkal kombinálva folyik a kutatás. A troxacitabin és a sapacitabin a gyógyszerré válás folyamatának még az egyedüli szerként használandó fázisában vannak, és gyorsan gyűlnek a klinikai tapasztalatok.

  Összegzés
  Továbbra is a nukleotidok képezik az akut myeloid leukaemia kezelésére szolgáló gyógyszerek legfontosabb csoportját, és nagy az érdeklődés az új molekulák iránt. A jelentős számú új analóg tág lehetőséget biztosíthat arra, hogy fokozódjon a hatásosság az akut myeloid leukaemia kezelésében. Ezen felül az egyedi hatásmód lehetőséget teremt a mechanizmuson alapuló kombinációkra.

  Kulcsszavak:
  Akut myeloid leukaemia, biokémiai moduláció, kemoterápia, nukleotidanalógok