FMC Miskolci Nefrológiai Központ SZÉLL JULIANNA JUDIT, LADÁNYI ERZSÉBET cikkei

A krónikus vesebetegség (CKD) jelentős népegészségügyi problémát okozó népbetegség, amely növeli a szív- és érrendszeri, valamint az egyéb okok miatti morbiditást, mortalitást. Becslések szerint a CKD előfordulása a 2017. évi adatok alapján 697,5 millió beteget jelentett világszerte. Ugyanezen közlemény szerint a hazánkra vonatkozó CKD-előfordulás 1,5 millió főre becsülhető (1, 2). A CKD-hoz vezető leggyakoribb kórképek a cukorbetegség, a praediabetes, valamint a hypertonia. Az utóbbi a veseelégtelenség önálló rizikófaktora (3). Patomechanizmusát tekintve a hypertonia növeli az intraglomeruláris nyomást, fokozza az intraglomeruláris filtrációt, glomerulosclerosist, proteinuriát okozva (4, 5). Így a hypertonia önálló rizikófaktora a veseelégtelenség progressziójának is, súlyosságától függően befolyásolhatja annak akcelerációját. Veseelégtelenségben olyan vérnyomáscsökkentők alkalmazása javasolt, amelyek a vérnyomáscsökkentés mellett vesevédő hatással is rendelkeznek, javítva a renális fukciókat azáltal, hogy antiproteinuriás, antiinflammatorikus hatásaik vannak, függetlenül az intrarenális hemodinamika befolyásolásától (6). Ez az áttekintés ezeket a szempontokat igyekszik hangsúlyozni, kiemelve az egyes vérnyomáscsökkentő szerek vesevédő hatását.