DR. BÁLINT GÉZA cikkei

Örömmel, hogy ez a téma terítékre került, ami a probléma megoldásának első lépése.

A néma járvány

Hazánkban a csontritkulásra visszavezethető törések száma az utóbbi években csak kismértékben nőtt, vélhetően az Oszteoporózis Centrum Hálózat munkájának köszönhetően. Ezt az Európai Unió példaképként állítja az uniós országok elé.

Az oszteoporózis az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a szív- és érbetegségek után a világ második legnagyobb súlyú népegészségügyi problémája. Az oszteoporózisos törések száma az ezredfordulón 1,6 millió volt, de mára messze túlhaladta az évi kétmilliót, és 2050-re évente 6,5 millió törést prognosztizálnak világszerte. Ennek oka a népesség növekedése, elöregedése, valamint a civilizációs ártalmak: a nem megfelelő táplálkozás és a mozgásszegény életmód. Főleg Ázsiában és Dél-Amerikában várható a „néma járvány” robbanásszerű megjelenése, de Európa is felkészületlen. Legutóbb a glasgow- i Humblen professzor jelentetett meg drámai felhívást az Orthopaedics Today-ben. Ebben arra figyelmeztet, hogy az oszteoporózisos törések megelőzése elégtelen, a legfejlettebb egészségüggyel rendelkező országok traumatológiai és ortopédiai kapacitása sem lesz elegendő az ellátásra.
Az oszteoporózis halálozása jelentős, az Egyesült Királyságban például akkora, mint az emlő- és a méhnyakráké együtt. A combnyaktörést szenvedett betegek 17 százaléka a törést követő első évben meghal, az oszteoporózisos csigolyatörés 2 esztendővel rövidíti meg a várható élettartamot, pedig maga a törés sokszor tünetmentes. Az első, akár tünetet sem okozó törés a következő csigolyavagy más oszteoporózisos törés kockázatát 5–7-szeresére növeli. Hatvan év felett a nők halálozási kockázata friss csigolyatörés után 66 százalékra növekszik.