Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik.

Az elmúlt évtizedben nem változott érdemben a 15 évesnél idősebb lakosság szubjektív megítélése az egészségével kapcsolatban a KSH szerint.

Közel negyven éve, hogy május 31-ét a WHO Dohányzásmentes Világnapnak nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire, a megelőzés és a leszokás fontosságára.

A daganatos betegségek ellátásában kulcsszerepet játszik, hogy mennyi idő telik el a diagnózistól a kezelés megkezdéséig.

A WHO friss jelentése szerint az európai régióban jelentős a látencia a tuberkolózis diagnosztizálásában – írja az Economx.

A WHO elemzése szerint a daganatos megbetegedések incidenciája csökkenthető lenne célzott prevenciós stratégiákkal, írja a Blikk.

A lakosság bevonásával vizsgálják a MASZK 2.0 kutatás keretében az influenza terjedését az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium kutatói.

A szekunder adatelemzés és klinikai megfigyelések alapján kirajzolódik, hogy a hagyományos drogok mellett az új pszichoaktív szerek és a digitális környezethez köthető függőségek egyre nagyobb társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek. A digitális térben történő tudatos jelenlét elengedhetetlen a jövő addiktológiai kihívásainak kezeléséhez.

Csillámpor szórás, mellébeszélés és bagatellizálás helyett szakmai alapokon mutatta be Surján Orsolya országos tisztifőorvos a 2024-es évre vonatkozó jelentést a kórházi fertőzésekről. Kiderült az is, hogy évek óta elmulasztott feladatok végrehajtásába kezdtek bele.

Európa-szerte egyre gyakoribbá válik a HIV-fertőzés kései diagnózisa, ebből fakadóan pedig a kezelés is késlekedik – közli a Magyar Nemzet.